Kedvet hoz a vidéki élethez a falusi csok

– Megerősítette az ingatlanpiacot a falusi csok, a lakáseladások 50 százalékánál igénylik az öt plusz ötmillió forintos támogatást, amelyben ötmillió vásárlásra, öt lakásfelújításra fordítható – mondta el Boczákné Radvánszki Erzsébet, a Jogos Otthon Ingatlaniroda tulajdonosa, vezetője. 

A nyíregyházi értékesítő rögtön hozzá is tette, az állami támogatás reálértéke csökkent az infláció és az ingatlan­árak folyamatos emelkedése miatt, kevés olyan település van, ahol ez az ötmillió forint elegendő lenne lakásvásárlásra, így a teljes összeget hitelből fedezik a vevők. Ugyanakkor kijelenthetjük, hogy többgyerekes családoknak továbbra is nagy segítség a támogatás, mert hozzátehetik az önerőhöz ezt az összeget. 

Az év végéig tehát biztosan marad a támogatás, így nyitva áll a kapu azok előtt, akik az idén költözni szeretnének. S kik mennek szívesen falura? – tettük fel a kérdést. 

Magasabb ár, mégis több eladás 

– A gyerekes családok nem feltétlenül azért mennek falura, mert azt az életformát keresik. Mindinkább azt teszik mérlegre, mennyit nyerne a pénztárcájuk vele. Egy városi lakás árából falun már egy viszonylag nagy házat vehetnek udvarral, kerttel, élhető élettérrel, ahol elfér a nagy család. Általában a háromszobás lakásokat keresik, nappalival, tágas konyhával, szeparált helyiségekkel. Az árkülönbség pedig akár 15-20 millió forintra is rúghat, tehát amíg falun egy 100 négyzetméteres házat 20 millió forint körül megvehetnek, addig Nyíregyházán 40 milliót kell összepakolnia a családnak érte. Akik nem szeretnének gigászi nagyságú jelzáloghitelt cipelni a vállukon, a pénzügyileg kedvezőbbet választják – elemezte a helyzetet az ingatlanértékesítő, aki szerint a szakmának is alaposan fel van adva a lecke, amikor átlag-négyzetméter­árakat kell meghatározni, mert egy-egy térségen belül is hatalmas a szórás. 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint 200 településen érhető el a falusi csok, a „népszerűségi lista” élén azok a települések állnak, amelyek kiépített infra­struktúrával bírnak, van óvodájuk, bölcsődéjük, és valamely gazdasági centrum közelében helyezkednek el, hogy ne kelljen túl messzire ingázniuk az otthonuk és a munkahelyük között. Azt is megtudtuk, a falusi otthont azok vágyják, akik kötődnek a vidékhez, s szívesen lecserélik a nyüzsgő városi életet. 

Mindez azért fontos, mert a falusi csok iránti lendületes érdeklődés nem hoz magával számottevő kiáramlást a nagyvárosokból, azaz a megyeszékhelyeken továbbra is élénk a kínálat és a kereslet. 

Drágult a felújítás 

– Az utóbbi három évben épp a falusi csoknak köszönhetően egy kis levegőhöz jutottak végre a kisebb települések. Sokáig nagyon nehezen lehetett eladni a felújításra váró házakat a falvakban, melyek nem utolsósorban rontották a települések arculatát is – erről már Sereginé Jánvári Enikővel beszélgettünk. 

Az otthonszakértő kitért arra, hogy bár az év végéig élnek a lakástámogatások, ám a hitelek piacán szignifikáns kamatemelések időszakát éljük, ami rontja a hitelezést. Az úgynevezett „védett” konstrukcióknál (babaváró hitel, támogatott lakáshitelek) a kamatok 3 százalék felé nem emelkedhetnek, ellenben a piaci alapú jelzáloghiteleket magasabb kamatok mellett, magasabb törlesztőrészlettel kínálják a bankok. 

A vevőkör jelentősen szűkülhet az ingatlanpiacon, ami előbb-utóbb árcsökkenéshez vezet. 

– Ez a fordulat persze nem máról holnapra jön el, de a prognózis reális – jegyezte meg az értékesítő. Sereginé Jánvári Enikő arról is beszélt, hogy a falusi csok ötmilliós felújítási kerete is inflálódik. 

– Fontos kérdés, hogy egy felújításra váró házra mennyit kell költeni, mire elég az ötmilliós támogatás, miből álljuk, ha egy tetőcsere többe kerül. Így tehát az sem mindegy, milyen állapotú, milyen energetikai besorolású házhoz jutunk vidéken, és mire elegendő a vissza nem térítendő támogatás. Összességében a támogatás meghosszabbításával bő fél évet nyernek a piaci szereplők, és nyernek a családok is.

Szubjektív

Nagy terek, tágas kertek, csend és nyugalom – aki vidéken nőtt fel, jól tudja, mennyire más a város zajától távol élni, ugyanakkor az egykori városlakók közül is egyre többen vágynak az agglomerációba. A döntés mögött számos ok állhat, de annyi bizonyos, hogy egy városi lakás áráért sokkal többet kap a majdani ingatlanvásárló, ha hajlandó pár kilométert ingázni a munkahelyére. Hasonló szempontok alapján hoztam meg én is a döntést, hiszen vidéken nőttem fel, és el sem tudtam volna képzelni, hogy egy emeleti lakásban töltsem a mindennapokat. A hobbim is igényli a teret, imádok barkácsolni, amihez szerszám, alapanyag és műhely is kell, s mindez teljesen elképzelhetetlen egy erkélyen. Persze, minden megoldható, a paneltömbök körül is akadnak kisebb garázsok, amik betölthetik ezt a funkciót, ám ezekből vagy kevés van, vagy pedig a lakás árán túl további súlyos milliókat kell értük kifizetni. (Miklós István)

Mennyi az annyi? 

A falusi csok nagy előnye, hogy az „elnyerhető” összeg éppen annyi, mintha a család új építésű ingatlant vásárolna „normál” csok felhasználásával, ám mivel itt a pénz vidéki, kistelepüléseken lévő használt ingatlanra költhető csak el, az lényegesen többet ér. 

A falusi csok összege vásárlás és egyidejűleg bővítés/korszerűsítés esetén: 
– 1 gyermek: 600 ezer Ft 
– 2 gyermek: 2,6 millió Ft 
– 3 vagy több gyermek: 10 millió Ft 

A falusi csok összege meglévő lakás bővítése/korszerűsítése esetén: 
– 1 gyermek: 300 ezer Ft 
– 2 gyermek: 1,3 millió Ft 
– 3 vagy több gyermek: 5 millió Ft