Kisebb a meggy a szokásosnál

Magyarország jelentős meggytermelői és termelői szervezetei tartottak tanácskozást a napokban Újfehértón. Az egyeztetésen a hazai meggytermő-terület 12 százalékát, a termésnek pedig közel 20 százalékát reprezentáló vállalkozások vettek részt a FruitVeB és az ÉKASZ képviselői mellett. 

A tanácskozás részleteiről, az idei meggyszezon várható kilátásairól dr. Apáti Ferencet, a FruitVeB elnökét kérdeztük. 

Számos nehézség 

A szakember megkeresésünkre elmondta, az elmúlt években a hazai meggyter­mesztőknek számos nehézséggel kellett szembenézniük. A gyümölcsültetvényeket most már egyre gyakrabban sújtó tavaszi fagykároknak tulajdoníthatóan a megelőző három évben mindössze 60 ezer tonna körül alakult a hazai meggytermés, jóllehet a terméspotenciál a 80 ezer tonna környékén van. 

Ráadásul a 2018–2020. években az extrém csapadékos június okozott – a gyümölcs repedése, rothadása, felpuhulása révén – nagyon jelentős minőségi veszteségeket, míg 2021-ben az aszály nyomta rá negatívan bélyegét a gyümölcsméretekre: az apró méret rontotta a belföldi feldolgozóipari értékesíthetőséget és az exportlehetőségeket egyaránt. Az elmúlt évek viszontagságai mára jelentősen aláásták a termelői kedvet, ami folyamatos feszültségek forrása az ágazatban. 

– Az előttünk álló meggyszezon sem indul zökkenőmentesen. A nagyobb fagykárok idén ugyan elkerülték a meggytermesztő körzeteket, de a mérsékeltebb április éjszakai lehűlések azért okoznak némi bizonytalanságot a várható termésben. Ennél nagyobb gondot jelent azonban a tartós szárazság. Az elmúlt év rendkívül aszályos volt, majd a csapadékhiány a tél és a tavasz folyamán sem enyhült. Ugyan április elején, a virágzás előtt megjöttek az első érdemi esők, de azóta jelentősebb utánpótlás nem érkezett. A terméskötődés – az Érdi bőtermő fajtát kivéve – jónak bizonyult, olyannyira, hogy a kötődött gyümölcsdarabszám alapján akár 20-30 százalékkal is jobb termés lehetne, mint a tavalyi 60 ezer tonna. A tartós szárazság miatt azonban a gyümölcsméretek egyelőre jelentősen elmaradnak az ilyenkor szokásostól. 

– Amennyiben jelentősebb csapadék nem érkezik a következő egy-másfél hétben (az előrejelzések alapján egyelőre nincs remény jelentős esőzésekre), megindul a gyümölcsök szüret előtti hullása, ami a jelenlegi becslések szerint olyan mennyiségi veszteséget is okozhat, hogy újra az elmúlt három év 60 ezer tonnás termésszintjére zuhanunk vissza. 

– A betakarítható mennyiségnél is sokkal nagyobb kérdés lesz azonban, hogy mennyi lesz a 18 millimétert meghaladó méretű, hűtő- és konzervipari feldolgozásra, valamint exportra alkalmas meggy aránya. 

Szó volt az árakról is 

A tanácskozás természetszerűen nemcsak a terméssel, hanem a piaci árakkal kapcsolatos várakozásokról is szólt. Az elmúlt három év hűtő- és konzervipari meggy átlagára (a hazai feldolgozóba beszállított, I. osztályú meggyre vonatkoztatva) a nettó 200 forint/kilogramm körül alakult, amivel már akkor sem voltak megelégedve a termelők. 
Mivel az elmúlt 2-3 évben mintegy 40-50 százalékkal emelkedtek a meggy termelési költségei, a termelők minimális elvárása az, hogy az idei termelői árak legalább ennyivel legyenek az elmúlt három év átlagárai fölött. 

Azonban még ez is csak a költségnövekedés kompenzálására elegendő, egy másik szintet képvisel az az ár, amivel a termelők elégedettek lennének: állásfoglalásuk alapján a nettó 0,90 euró/kilogrammnak megfelelő ár az (belföldi feldolgozóüzembe beszállított, I. osztályú meggy­re vetítve), amely mellett a termelői kedv és az alapanyag-ellátás biztonsága hosszabb távon fenntartható. 

Egyértelmű várakozásuk és elvárásuk, hogy ebben az évben magasabb fokú szervezettséggel, a termelők és feldolgozók közötti intenzív párbeszéddel ez az árszint elérhető legyen.