Rányomja a bélyegét az aratásra az aszály (videó)

– Ilyen aszályos évre nem igazán emlékszem – kezdte lapunk tájékoztatását Pásztor András, akit az aratási helyzetről kérdezett lapunk. A Timári Vetőmag és Szárító Kft. tulajdonosa elmondta, ősszel szinte semmi csapadék nem hullott, májusban is csak alig-alig, ami miatt a megyei termésátlagok várhatóan elmaradnak majd a várttól. A szakembertől megtudtuk, cége integrációban 600 hektáron vágja a búzát, az őszi árpát és a tritikálét pedig 80-80 hektáron. A búza hektáronkénti átlaga eddig 3 és 5 tonna közt mozog, a tritikáléé pedig alulról súrolja a 3 tonnát.

– Ami még inkább meghökkentő, pedig sok nyarat megéltem már, az az, hogy a búza fehérjetartalma meghaladja a 18, a sikértartalma pedig eléri a 41 százalékot. Erre azt mondták a malmok, hogy ez már annyira magas, hogy ebből rendes kenyeret nem tudnak csinálni. Takarmányozási szempontból a „csirkések” viszont örülhetnek ennek a magas fehérjetartalomnak – mondta Pásztor András, majd hozzátette, a tavalyihoz képest óriásit emelkedtek az input anyagok árai, a várható alacsonyabb termésátlagok pedig nem biztos, hogy mindenhol visszahozzák majd a befektetett pénzt.

Minden kultúrát érint

– Megyénk szántóföldi kultúrnövényeinek fejlődésére az év első három hónapjának időjárása meglehetősen negatívan hatott, most is szinte minden kultúránkat érinti az aszály, egyre növekszik a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszerbe érkező bejelentések száma, ezzel párhuzamosan pedig az aszályra alapozott vis maior bejelentések is szaporodnak – mondta lapunknak az aratási helyzet értékelésekor Rácz Imre, aki elemzésében kitért minden jelentősebb szántóföldi növényfajtára.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke szerint az őszi árpát jó vízgazdálkodású területeken vetették el a gazdák, azonban az őszi és a tavaszi csapadékhiányos, hűvös időben a legtöbb vetés gyengén és hiányosan kelt, illetve fejlődött. Az idén őszi árpából 1453 hektáron takarítanak be a gazdák, ez mintegy 10 százalékkal több a tavalyinál. Az utolsó termésbecslés szerint az előző évitől (5,75 tonna/hektár) gyengébb, megyei átlagban 4,9 tonnát várnak a gazdák hektáronként. Az őszi árpa aratása a végéhez közeledik a megyében, a vetésterület közel kilencven százalékát vágták le, az eddig realizált átlaghozam 3,9 tonna/hektár. A nyitó felvásárlási ár 110-120 ezer forint/tonna körül alakult, de van olyan körzet, ahol ez az összeg már csak 90 ezer forint tonnánként.

Őszi búzából az idén 22.844 hektáron aratnak, ez közel 4 ezer hektárral több a tavalyinál. A megyében a gazdák átlagosan 4,5 tonna/hektár termést várnak, ami mintegy 22 százalékkal kevesebb az elmúlt évinél. Sok helyen kényszerérésben van az állomány, száraz a szár, hirtelen megszőkültek a kalászok, ami aszott szemeket eredményez. Az aratás megkezdődött, a vetésterület közel tizenöt százalékát vágták le, a megyei átlaghozam egyelőre 3,8 tonna/hektár. A nyitó árak 120-135 ezer forint/tonna között alakulnak, takarmány-minőség esetén 105 ezer forint a felvásárlási ár tonnánként.

A rozs vetése idején hasonlóak voltak a körülmények, mint az őszi árpánál. Itt a tavalyi évhez képest mintegy száz hektárral többet, 3126 hektárt vetettek el a megyei gazdák. A rozs betakarítása július közepén kezdődik, az utolsó becslés szerint a tavalyitól több mint 17 százalékkal gyengébb, megyei átlagban hektáronként 2,4 tonnás hozamra számíthatnak a gazdálkodók, várható felvásárlási árakról 105-110 ezer forint körül lehet hallani.

A tritikálé megyénk legfontosabb abraktakarmánya, vetési ideje megegyezik a búzáéval, területe szinte azonos a tavalyival, 7410 hektár. A májusi időjárás érdemben nem kedvezett ennek a kultúrának, így az utolsó termésbecslés szerint átlagosan 3,1 tonna/hektáros hozammal lehet számolni, ami a tavalyihoz képest több mint 22 százalékkal rosszabb. Az érdemi betakarítás 1-2 hét múlva várható, de Mátészalka körzetében már levágtak 51 hektárt, itt a várttól jobb, 3,7 tonna/hektárt realizáltak a gazdák, 105-110 ezer forint/tonna körüli induló árakról szólnak a hírek.

Növekvő költségek

A NAK megyei elnöke szerint általánosságban elmondható, hogy az orosz-ukrán háború generálta magas kereslet, így a jónak tűnő értékesítési lehetőségek jelentette jó év reményét az aszályos időjárás elviheti.

– Azoknak, akik nem „tároltak be”, a hatósági áras üzemanyag- beszerzés mennyiségi és elviteli korlátozásai több helyen gondot okoz, különösen ott, ahol a magánkút bezárt, és hosszabb utat kell megtenniük a munkagépeknek. A többszöri tankolással a gazdák költségei növekednek, ami szintén csökkenti a jövedelmezőséget. A gazdálkodók a kialakult helyzet rugalmas megoldását remélik az aratási munkák dandárjára – értékelt lapunknak Rácz Imre. 

TG