Gyümölcsfák

2023.04.11. 11:30

A komolyabb fagykár eddig elkerült bennünket

Három sarkvidéki hidegbetörés is elérte az országot.

Az almaültetvényekben nem tett kárt a fagy

Forrás: Illusztráció: MW-archív

ács elnökét kérdeztük arról, ez a szeszélyes időjárás milyen hatással lehet a virágzó gyümölcsfáinkra. – Márciusban és április első napjaiban három nagy, sarkvidéki hidegbetörés érte el Magyarországot, melyek komoly éjszakai fagyokat hoztak. Az első ilyen március 15-én érkezett, ekkor még csak a Dél-Dunántúlon voltak virágban a legkorábbi kajszifajták, minden gyümölcsfaj még a virágzás előtt állt, így különösebb károkat ez a lehűlési hullám még nem okozott.

– A második hidegbetörés március 27-én érte el hazánkat, ekkor már az egész országban virágzott a kajszi- és az őszibarack, a déli országrészben virágzásnak indult a szilva és a cseresznye. Más országrészekben, így Szabolcs-Szatmár-Beregben is, a szilva és a cseresznye néhány nappal, esetleg egy héttel állt a virágzás kezdete előtt, a többi gyümölcsfaj régiótól és fajtól függően egy-három hétre volt csak ettől. Több éjszakán át voltak jelentős lehűlések, lokálisan eltérő mértékben: mínusz 2 és mínusz 7 fok között változtak a minimumok. A harmadik hideghullám április 3-án ért el bennünket, és három-négy éjszakán keresztül hozott fagyokat. Ez elsősorban Dunántúlon és az ország déli felében mínusz 2 és mínusz 5 fok közötti éjszakai lehűlésekkel járt, az ország északi és északkeleti részét, így Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét is, nagyobbrészt megkímélte – fogalmazott dr. Apáti Ferenc, aki szerint a károk mértékét jelenleg nagyon nehéz felbecsülni.

– Ahol mínusz 1-2 foknál megálltak a minimum-hőmérsékletek, ott még a virágzó kultúrákban sincs drasztikus kár, a virágzás előtt állókban pedig szinte semmilyen károsodás nem tapasztalható. A mínusz 3-4 fokos lehűlések több tíz százaléknyi kárt okoztak a virágzó vagy pár nappal az előtt álló kultúrákban, különösen a kajsziban, az őszibarackban és a cseresznyében, de az egy-három héttel a virágzás előtt állókat még nem vagy csak mérsékelten érintették. Ahol mínusz 5-6 fok vagy annál is hidegebb volt, a virágzó kultúrákban jelentős, akár totális károk történhettek, különösen a cseresznyében és a szilvában, is jelentős virágkárosodással szembesülhettek a gazdálkodók – tette hozzá a FruitVeB elnöke.

Dr. Apáti Ferenc lapunknak elmondta, a hazai, illetve a vármegyei terméskárok mértékét most még nem lehet felmérni, így az sem becsülhető meg, milyen termésveszteségekkel számolhatunk.

– Lokálisan nagyon eltérő volt a lehűlések mértéke, így nehezen becsülhető, hogy a gyümölcsültetvények hány százalékát érte kritikus lehűlés. A virágkár és a terméskár nem egyenlő egymással. Jó virágzás esetén akár a virágok 10-30 százalékának tökéletes kötődése is elegendő egy jó terméshez. Így egy jelentősebb virágkár esetén is lehet jó termés, ha azt követően minden optimálisan alakul. Jóllehet a gyakorlati tapasztalatok nem azt mutatják, hogy ilyen mértékű kár esetén lehet még jó termés, különösen a nehezen kötődő cseresznye esetében. Az előző összefüggés viszont fordítva is igaz: gyakori jelenség, hogy egy lehűlés után szemmel látható fagykárok nincsenek, de annyira sérül a virág, hogy a virágzás után 4-6 héttel lejátszódó természetes tisztulóhullás során hullik le a gyümölcs. Sőt, még a szüretet megelőző hetekben is lejátszódhat jelentősebb gyümölcshullás. Így a tavaszi fagyok után csak az a biztos termés, amit már betakarítottunk – mondta ki az örök igazságot dr. Apáti Ferenc, majd előretekintett.

Jelentős kiesés várható

– Május közepéig tart a fagyveszélyes időszak, addig még bármikor előfordulhatnak fagyok vagy lehűlések, így termést prognosztizálni a mai klimatikus viszonyok között csak május közepe után szabad – hívta fel a figyelmet a FruitVeB elnöke.

Hozzátette, a kajszibarackban és az őszibarackban biztosan lesznek országosan jelentős terméskiesések, de ennek mértékét megbecsülni még lehetetlen. A cseresznye és szilva egyes fajtáinál is vannak jelentős virágkárok, de a terméskiesés mértékéről itt sem lehet nyilatkozni. A többi gyümölcsfaj esetén talán még nincs nagyobb gond, de biztosat nem lehet kijelenteni – emelte ki dr. Apáti Ferenc, aki szerint a hazai, illetve a vármegyei virágzás gyümölcsfajtól függően közepesnek, illetve jónak ígérkezik. Azonban tovább fokozza a terméskilátásokkal és prognózisokkal összefüggő bizonytalanságot az is, hogy a tavalyi, évszázados mértékű aszály után nem csekély a valószínűsége annak, hogy a virágok kondíciója, termékenyülő képessége egyébként sem volt tökéletes – különösen az öntözetlen ültetvényekben. 
TG

Címkék#gyümölcs

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában