Előtérben a magyar munkavállalók

Magyarországon 300 ezerre tehető a munkaerő-tartalék lét­száma, először velük kell fel­tölteni a munkaerőpiacot, csak ezt követően lehet magyar ajkú munkaerőt, majd har­madik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni, és azt is csak szabályozott keretek között – mondta lapunknak adott interjújában Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, aki szerint a tervezett nagyberuházások megvalósulásával újra erősödik a munkaerőhiány, ennek kezelése pedig legalább akkora kihívás lesz, mint tíz év alatt az egymillió munkahely teremtése.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében több nagyberuházás előkészítése zajlik jelenleg is. Hogyan látja az államtitkárság, hazánkban hány új munkáskézre lesz szükség a közeljövőben?
Magyarországon 2030-ig nagyságrendileg félmillió új munkavállalóra lesz szükség az új beruházások munkaerejének biztosításához. Ezt a munkaerő-keresletet a kormány a magyar lakosság gazdasági aktivitásának növelésével, az inaktívak munkaerőpiaci bevonásával tervezi kielégíteni. A keleti országrész még jelentős számú munkaerő-tartalékkal rendelkezik. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében jelenleg is 25 ezer álláskeresőt tartanak számon, akikből a közeljövőben betelepülő cégek munkaerő-keresletének nagy részét reményeink szerint biztosítani tudjuk. Csak a vármegyében több ezer új munkahely jöhet létre, a kormány azon dolgozik, hogy biztosítsa a vállalkozások számára a munkaerőt, ezzel párhuzamosan pedig új munkahelyeket teremtsen. Bár a vármegye munkanélkülisége hagyományosan az országos átlag felett van, a baloldal kormányzása alatt a régióban 18 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ez a szám mostanra 8,9 százalékra csökkent.

Milyen szerepük lehet a hazai foglalkoztatásban a külföldi munkavállalóknak, gondolunk itt főként a háború elől menekülő, áttelepülő ukrán nemzetiségű dolgozókra?
A háború és szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is megvédjük a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a teljes foglalkoztatottságot. A kormány döntése alapján külföldi munkaerő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat elsődleges feladata, hogy a magyar álláskeresőket közvetítse ki az üres álláshelyekre. Az ukrán menekültek elhelyezkedését külön programmal segítjük.
A helyzet kezelésére munkásszállók, munkásapartmanok építését támogatja a kormány. Ezeknek mi a céljuk, és mi lehet a hosszú távú kifutásuk?
A magyar kormány 2017 óta munkaerőpiaci program keretében támogatja a mobilitást elősegítő munkásszállások kialakítását azokban a térségekben, ahol nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő. A „Munkásszállások kialakítása” elnevezésű program segítségével eddig országszerte 61 munkásszállás, ezzel közel 8500 férőhely kialakításához biztosított a kormányzat mintegy 24 milliárd forint összegű támogatást. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében eddig 3 munkásszálló épült, 281 férőhellyel, ami érdemben segíti a cégek munkaerőigényének kielégítését.

A külföldi munkavállalók esetében hogyan „szűrik” a dolgozókat?
A harmadik országból érkező vendégmunkásokat meghatározott hiányszakmákban lehet alkalmazni, számukat kvóta rögzíti az egy évvel korábbi munkaerőigény alapján, ami érdemben védi a magyar munkaerőpiacot. Csak olyan álláshelyek tölthetők be vendégmunkásokkal, ahol magyar vagy uniós munkaerő már nem áll rendelkezésre.

Jelenleg milyen feltételekkel foglalkoztathatnak hazai cégek harmadik országbeli munkavállalót?
A jelenleg hatályos szabályok szerint harmadik országbeli munkavállaló engedélymentesen, munkaerőpiaci vizsgálat nélküli engedéllyel vagy munkaerőpiaci vizsgálat alapján munkavállalási engedéllyel foglalkoztatható. Ebben az esetben meg kell vizsgálni a benyújtott munkaerőigény alapján, hogy van-e az üres álláshelyre magyar vagy EU-s munkavállaló. Ha nincs ilyen munkaerő, csak akkor engedélyezhető a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása. A kormány célja, hogy az elhúzódó háborús helyzetben is tovább erősítse a magyar munkahelyek védelmét, a foglalkoztatás növelését és a munkaalapú társadalom megerősítését. A harmadik országból érkezők alapvetően két évig kaphatnak munkavállalási engedélyt Magyarországon. Tehát foglalkoztatásuk időhöz kötött, nem maradnak korlátlan ideig a magyar munkaerőpiacon. 

TG

Borítókép: Czomba Sándor államtitkár szerint a munkásapartmanok építése is erősíti a hazai foglalkoztatást | Fotó: MW-Archív