2024.11.30. 07:00
Bérfeszültség a láthatáron? Ezt is eredményezheti a béremelés!
Hároméves bérmegállapodást írt alá a kormány és a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal a napokban. Jövőre 9 százalékkal nő a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum. A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére megállapított garantált bérminimum 2025. január elsejétől 7 százalékos emeléssel 348. 800 forint lesz. A kamara elnöke szerint a béremelés mindig kétélű kard, hiszen bérfeszültséget is okozhat egy munkahelyen.
Három lépcsőfokban emelkedik a minimálbér
Fotó: MW-archív
Pekó László úgy látja, nagy kérdés, hogy milyen mértékben, hogyan döntsön egy vállalkozás vezetője, hogy mindenkinek jó legyen, ne alakuljon ki bérfeszültség és a bevált, régi, jó szakemberek is maradjanak.
Fotó: Illusztráció: Shutterstock
Ahogy arról már beszámoltunk, három ütemben emelkedik Magyarországon a minimálbér.
- · 2025. január 1. napjától 9 százalékos emeléssel 290.800 forint
- · 2026. január 1. napjától 13 százalékos emeléssel 328.600 forint
- · 2027. január 1. napjától 14 százalékos emeléssel 374.600 forint
A bérmegállapodásban elkötelezik magukat a felek a gazdasági versenyképesség javításában, a bérek növelésében, és az ezt célzó programok háromoldalú megtárgyalásában, melynek eredményeként a minimálbér 2027-ben eléri az akkorra várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A bértárgyalás során a megállapodtak a felek abban, hogy a 2026. és 2027. évben a garantált bérminimum emelésének mértékét az infláció, valamint a termelékenység tényadatainak figyelembevételével határozzák meg.
Hogyan kerülhető el a bérfeszültség?
A témában megkérdeztük Pekó Lászlót, a vármegyei kereskedelmi és iparkamara elnökét is.
A munkavállalók jövedelmi pozícióinak megtartása, illetve javítása érdekében a munkáltatókat arra ösztönzik, hogy az általános béremelések során törekedjenek a keresetek reálértékének növelésére
- fogalmazott az elnök.
Hozzátette, az érintettek a megállapodás aláírásával (figyelembe véve a gazdaság és a vállalkozások teljesítőképességét ) a dinamikus gazdasági növekedésen, a vállalati hatékonyság- és termelékenység-javuláson alapuló béremelkedés megvalósítására törekednek.
Ezzel összefüggésben a megállapodás aláírása előtti héten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kérdőíves felmérést indított azért, hogy megismerje a vállalkozók véleményét a kérdésben. A kérdésekre adott válaszokból készített elemzés napokon belül nyilvános lesz, de pár tény nyilvánvalóan kiderült már most is.
- A vállalkozások kiemelkedően nagy hányada a kis- és középvállalkozások részét képezik, és nagyon ágazatspecifikus a tevékenységükhöz szükséges munkavállalók száma. Abban az ágazatban, elsősorban a szolgáltatóknál, ahol nagy a munkaerő iránti igény, ott a vállalkozás költségszerkezetén belül nagy a személyi jellegű költségek aránya. Ezek a vállalkozások nagyon nehezen termelik ki a béremeléshez szükséges forrásokat. A termelékenységet lehet fokozni a dolgozók képzésével, a vállalkozás technológiai fejlesztésével, digitalizációval, gépesítéssel, robotikával, de ez nem igaz minden ágazatra - emelte ki Pekó László.
A másik oldalon pedig ott áll az az egyre nagyobb probléma: csökken a szakképzett munkaerő száma.
A jó szakembereket egymás elől viszik el a tőkeerősebb vállalkozások, de így a kisvállalkozások megint a sor végére szorulnak
Fotó: MW-archív
A szakképzett, jó dolgozók megtartása kiemelt feladattá vált. Ezt pedig ismét össze kell hangolni a minimálbér emelésével, hiszen a minimálbérnél többet kereső dolgozók is elvárják a béremelést. Nagy kérdés azonban, hogy milyen mértékben, hogyan döntsön egy vállalkozás vezetője, hogy mindenkinek jó legyen, ne alakuljon ki bérfeszültség és a bevált, régi, jó szakemberek is maradjanak - hívta fel a figyelmet a vármegyei kereskedelmi és iparkamara elnöke.
