2025.01.28. 07:00
Február elsejével változik az EFO - még nehezebb lesz idénymunkást találni az ültetvényekre!
Február elsejétől változnak ez egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szabályai. Eddig egy munkavállaló munkáltatónként tudott 120 napot dolgozni az EFO keretein belül egy évben, most pedig egy idénymunkás összesen tud majd maximum 120 napot dolgozni.
Korábban már cikkeztünk arról, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai (EFO) február elsejétől megváltoznak: a mezőgazdasági idénymunka napi közterhei 1 300 forintról 2 200 forintra emelkednek, az alkalmi munkavállalásé pedig 2 700 forintról 4 400 forintra. De nem csak ez az egy változás lép életbe, az úgynevezett „120 napos szabály” módosítása még jobban fájhat az agráriumban érdekelteknek, mint az EFO közteher emelése.

Fotó: MW-Archív
Változik, mennyit dolgozhatnak majd az EFO keretein belül
Eddig ugyanis egy munkavállaló munkáltatónként tudott 120 napot dolgozni EFO keretein belül. Most pedig egy idénymunkás összesen tud majd maximum 120 napot dolgozni.
- nyomatékosított a szakember.
Hozzátette, a gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy adott munkavállaló 120 napja nyilván nem az év első felében fog elfogyni, vagyis a gondok jellemzően a második félévben kezdenek egyre fokozottabban jelentkezni. A kertészeti ágazatban pedig ez pont a zöldségek, de még inkább a gyümölcsök intenzív betakarítási időszaka, továbbá a feldolgozóiparunk számára is a gyártás, működés periódusa - beszélt portálunknak a változás részleteiről dr. Apáti Ferenc.
A FruitVeB szakmaközi szervezet csengeri származású elnöke szerint finoman fogalmazva is talányos, hogyan fogjuk megoldani a betakarítást, vagy az élelmiszeripar foglalkoztatásának biztosítását. A zöldségek és gyümölcsök jó részénél a betakarítás időszaka 1-3 hónap. Ilyen rövid időre állandó munkaerőt felvenni borzalmas plusz adminisztrációs és költségteher.
Ráadásul a zöldség-gyümölcs termelésben, valamint a feldolgozóiparban döntően az a munkaerő-réteg dolgozik, amelynek körében nagyon nagy a fluktuáció és az elvándorlás (vagyis eljön dolgozni, majd, ha talál egy pillanatnyilag jobb lehetőséget vagy egyáltalán megunja a munka monotonitását, akkor egyszerűen egyik napról a másikra továbbáll).
Hogy találnak majd ezek után embert a földekre?
Ilyen viszonyok mellett állandó foglalkoztatásra felvenni munkaerőt óriási kockázat, egyben plusz költség- és adminisztrációs teher.
- Ezért volt eddig az ágazat számára kiváló keret az EFO, mert a zöldség-gyümölcs ágazatban felmerülő, erősen szezonális jellegű munkavégzést szinte csak így tudtuk kezelni, az állandó munkavállalás keretei között nem. A zöldség-gyümölcs ágazatban végzett munka és dolgozó munkaerő döntő része esetében ugyanis egyszerűen eleve megoldhatatlan, hogy állandó foglalkoztatás keretében alkalmazzuk. Így az már csak „másodlagos” kérdés, hogy mennyivel emelkedik a bérteher, ha az adott dolgozót EFO helyett állandó munkaerőként foglalkoztatjuk - sorolta dr. Apáti Ferenc.
A FruitVeB elnöke egy egyszerű esetet vett alapul: az idénymunka vagy alkalmi munka napi nettó bére (napszám) országrésztől, munkától, ágazattól stb. függően 12-20 ezer forint között alakul. Tételezzünk fel napi 16 ezer forintot nettó bérnek. Erre most fogunk fizetni 2 200 vagy 4 400 forint közterhet, ami a nettó bérre vetítve 14-28 százalékos járulékterhet jelent. Összehasonlításképp: az állandó foglalkoztatás esetén a nettó bérre vetített adó- és járulékteher 70 százalék körül alakul. Talán nem is szükséges bővebben kifejteni, hogy milyen mértékű költségemelkedést jelent az EFO helyett az állandó foglalkoztatás.
A FruitVeB egyeztetést és jogszabály-módosításokat kezdeményez annak érdekében, hogy ne lehetetlenüljön el a zöldség-gyümölcs szektor, egyébként is nehéz, munkaerő-ellátása
- emelte ki dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke.