2025.02.24. 11:45
Kettős nyomás a magyar gazdákon: a Dél-Amerikából beáramló termékek tönkretehetik a mezőgazdaságot?
25 évnyi tárgyalás után az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur országok (Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay) megállapodtak egy gazdasági együttműködésről. A szabadkereskedelmi megállapodás komoly hatással lesz az EU gazdaságára, ami nem tetszik a magyar gazdáknak.
Az egyezmény a ratifikálását követően közel egy 800 millió fős piacot hozhat létre, egyszerűsítve az exportot, csökkentve vagy bizonyos esetekben eltörölve a vámokat, illetve szabványokat állapít meg. A megállapodás az autó- és műanyagiparban jelentős gazdasági növekedést teremtene Európában, míg a mezőgazdaságra nyomást helyezne – mondta portálunknak Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke. A kereskedelmi megállapodás szerint az európai autók, gépek és gyógyszerek előtt megnyílik a dél-amerikai piac, addig a Mercosur-országok mezőgazdasági termékei kedvezményes feltételekkel érkezhetnek Európába, ami a becslések szerint a következő néhány év során 4 milliárd euró vám fokozatos megszüntetését eredményezi, továbbá a magyar gazdák helyzetét nehezítené.
Fotó: MW-archív
De miért is kerülnének hátrányos helyzetbe a hazai gazdák?
– A megállapodás Európa-szerte ellenállást váltott ki a bioüzemanyag-termelőktől és a mezőgazdasági termelőktől, valamint a környezetvédelmi ügynökségektől. Tagállami szinten a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek többsége egyértelműen elítélte már a megállapodás tervezetét, valamint magát a megállapodást – emelte ki Rácz Imre.
Az uniós mezőgazdasági termelők és agrárszövetkezetek nem ellenzik a szabadkereskedelmet, ellenben igazságos, kiegyensúlyozott és környezetvédelmi szempontból fenntartható megállapodást tartanak elfogadhatónak.
– fogalmazott a Nemzeti Agárgazdasági Kamara vármegyei elnöke.
Szerinte a jelenlegi EU-Mercosur megállapodás nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, mivel a mezőgazdasági ágazatot alkupozícióként használja fel más iparágak javára, ami a gazdálkodó közösség számára elfogadhatatlan, és nagyon aggasztó üzenetet közvetít.
A V4 országok agrárkamarái, köztük a NAK is, komoly fenntartásokkal kezelik az EU és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást, amely nem csak a gazdákat sújtaná, hanem komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentene a fogyasztók számára is
Kettős nyomás alatt Magyarország
A megállapodás kapcsán a következő általános megállapítás tehető: míg hosszabb távon a közép- és kelet-európai tagállamokat az Ukrajna felől érkező mezőgazdasági dömping tartja nyomás alatt, az EU-Mercosur szabadkereskedelem a nyugat-európai tagállamok piacain okozna jelentős anomáliákat. Ezzel az EU mezőgazdasága kettős nyomás alá kerülne, amely jelentős piaci, termelési és élelmiszerbiztonsági kihívásokat jelentene. Az agrárágazat szempontjából Brazília a nagy nyertes Mercosur, Franciaország pedig a nagy vesztes EU oldalon – ugyanakkor ez az állapot a nyugat-európai piacot kiszolgáló közép-kelet-európai termelőket is negatívan érintheti.
A megállapodásban szereplő főbb uniós importkvóták (és behozatali mennyiségek), amelyek többségét hat év alatt, fokozatosan vezetnék be:
- Szójaliszt: Brazília és Argentína az EU két fő szójaliszt-behozatali forrása, 2023-ban együttesen 13,3 millió tonnát szállítottak, ami az EU teljes importjának 60 százaléka
- Kukorica: az EU szükségletének 25%-át importálja Brazíliából. Az EU 2023-ban 3,8 millió tonna kukoricát importált Brazíliából és alig több mint 230.000 tonnát Argentínából. A megállapodás további 1 millió tonnás vámmentes kukoricaimport-kvótát tartalmaz a Mercosur-országokból, amelyet öt év alatt fokozatosan vezetnek be.
- Cukor: 180 000 + 10 000 (Paraguay) tonnás vámmentes kvóta. A cukor Dél-Európa deficites régióiba kerül, és veszélyezteti Franciaország cukorexportját
- Gyümölcsök: az avokádóra, citromra, limera, dinnyére, görögdinnyére, csemegeszőlőre és az almára az EU-ban nem vonatkoznak majd kvóták, és a vámok is megszűnnek. A kávé szintén kvótamentes lesz
- Baromfi: az EU fogyasztása évente kb. 14 millió tonna. A megállapodás 180.000 tonna hasított test-egyenértékben kifejezett új, vámmentes kvótát állapít meg. Az ukrán dömpinggel együtt ez jelentős piaci anomáliákat tud okozni
- Sertéshús: a megállapodás 25.000 tonnás kvótára vonatkozik
- Marhahús: az EU évente 200.000 tonna marhahúst importál a Mercosur országokból. A megállapodással újabb 99.000 tonna Mercosur marhahús kerülhet be az EU piacára, 7,5 százalékos adókulccsal. Az Európai Bizottság adatai szerint a kvóta a Mercosur-termelés mintegy 0,7 százalékát, illetve az EU marhahúsfogyasztásának 1,6 százalékát teszi ki
- A Mercosur 10 év alatt 30.000 tonna vámmentes kvótát biztosít az EU-nak a sajtokra, további kvótákat a tejporokra, anyatej-helyettesítő tápszerekre. Csökkenti az uniós borok, szeszes italok, olívaolaj, friss gyümölcsök, őszibarack- és paradicsomkonzervek, sertéstermékek, csokoládé és üdítőitalok vámját
- Etanol: A Mercosur-országok két különböző kvótát kapnának összesen 650.000 tonna, (8,2 millió hektoliter) mennyiségre. Ez a teljes EU termelés mintegy 15 százaléka
- A megállapodás 350 földrajzi árujelzőt ismer el, hogy megakadályozza egyes hagyományos uniós élelmiszerek hamisítását
A megállapodás hatályba lépése
A Mercosur országokban a megállapodást a nemzeti parlamenteknek kell jóváhagyniuk, ha egyes országok nem is ratifikálják, a megállapodás akkor is érvényes lesz a többi országra.
Az Európai Unióban a ratifikációs folyamat sokkal összetettebb. Miután a megállapodást lefordították az összes uniós tagállam nyelvére, az Európai Tanács elé kerül ratifikálásra. Németország szorgalmazza a megállapodás véglegesítését, amelyet Spanyolország, Lettország és Svédország is támogat. A megállapodás blokkoláshoz legalább négy, az EU lakosságának legalább 35 százalékát képviselő állam szükséges. Franciaország, Ausztria és Lengyelország kijelentette, hogy ellenzi a megállapodást, de még egy nagyobb országra lenne szükségük ahhoz, hogy az Európai Tanácsban elutasítsák a megállapodást. Olaszország csatlakozhatna hozzájuk, de az is elképzelhető, hogy a következő hónapokban a Bizottság által az európai gazdáknak felajánlott garanciák elegendőek lennének ahhoz, hogy meggyőzzék a szkeptikusabb országokat
