2025.03.18. 09:30
A világ legjobbjai között a Master Good
A fenntarthatóságot szolgáló beruházásaikat még jóval az energiaár-robbanás előtt kezdték, és fontosnak tartják, hogy ne kerüljön ki melléktermék a cégtől. A teljes karbonsemleges működést célozta meg a kisvárdai székhelyű Master Good, amely integrációjának szervezettségét, hatékonyságát és a fenntartható működést tekintve is a világelitbe tartozik.
A megújuló energia használata a modern gazdaságban már megkerülhetetlen, és ez bármely szegmensre igaz, az ipari gyártástól az élelmiszeriparig gyakorlatilag kötelező. Az agráriparban is az a cél, hogy fenntartható legyen a gazdálkodás - mondta a Világgazdaságnak Bárány Péter, a családi tulajdonban álló cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője. Az interjúban kiemelte, a kisvárdai székhelyű Master Goodnál minden területen a lehető legnagyobb hatékonyságra törekednek, legyen az állattenyésztés, a takarmánygyártás, a baromfivágás vagy a továbbfeldolgozás. Fontosnak tartják, hogy ne kerüljön ki melléktermék a cégből. Ezért a telepeken keletkező trágyából például növényi tápanyagot készítenek, a vágóhídi melléktermékből pedig állateledelt, illetve ahhoz alapanyagot. Miután ez hasznosuló anyaggá válik, ezáltal ennek már nem az a környezeti lábnyoma, mintha kidobnák.
Fotó: MW-archív
A Master Good minimalizálná az ökológai lábnyomát
Bárány Péter szerint a megújuló energia használata a modern gazdaságban már megkerülhetetlen, és ez bármely szegmensre igaz, az ipari gyártástól az élelmiszeriparig gyakorlatilag kötelező. Az agráriparban is az a cél, hogy fenntartható legyen a gazdálkodás. Első körben nyilván magát a termelési alapokat kell fenntarthatóvá tenni.
Ezt pedig csak úgy lehet megteremteni, ha a gazdálkodásnak a lehető legkisebb környezeti lábnyoma van, és a lehető legnagyobb energiahatékonysággal működik minden. Ehhez minden lehetséges ponton ki kell iktatnunk a pazarlást, és növelnünk kell a hatékonyságot. Tehát a cél, hogy egy kiló élő csirkét kevesebb takarmánnyal, kevesebb víz és áram felhasználásával állítsunk elő. De úgy is lehet csökkenteni a pazarlást, illetve a környezeti lábnyomot, ha a mellékterméket újrahasznosítjuk, vagy hogy szél-, illetve napenergiát használunk. Tehát több irányból kell nekifogni, hogy a fenntarthatóság meg tudjon valósulni.
A Master Good cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője beszélt a hústermelést támadó álláspontokról is.
Ha környezeti hatásokat nézzük, akkor mondjuk a cukkini vagy a bab karbonlábnyoma 1,5 körüli egy kilogrammra vetítve, vagyis annyi, mint a mi mellfilénké. Ha viszont fehérjeként akarunk összehasonlítani termékeket, akkor sokkal szignifikánsabb az eltérés a mellfilé javára, vagyis ugyanakkora környezeti lábnyommal sokkal több fehérjét állítunk elő a csirkehússal.
- mondta Bárány Péter, aki szerint kedvelt példa, amikor 0,3-0,4 kilogramm per kilogramm karbonlábnyomú paradicsomot hozzák fel példának, csakhogy annak 3-4 százalék a fehérjetartalma, szemben a csirkemell 40 százalékával. Persze vannak szélsőséges vegetáriánusok, akikkel nem is lehet érdemi vitát folytatni a húsevés szükségességéről. De azt azért érdemes rögzíteni, hogy az ember alapvetően mindenevő, ezt igazolja a fogazata, az anyagcseréje, de a teljes szervezete is. A gyermekkorban pedig különösen nagy szükség van az állati fehérjére a szervezetnek, erről rengeteg tanulmány készült.
Jelenleg a Master Good éves áramfelhasználásának bő 25 százalékát állítják elő naperőművekkel, Bárány Péter úgy látja, reális cél lehet ezt 40 százalékig felvinni, de ehhez még rengeteg fejlesztést kell végrehajtaniuk. A fenntarthatóság irányába azzal is sokat lehet lépni, ha lecsökkentjik azt az áram-, illetve földgázfogyasztást, amelyet mondjuk egy kiló termék előállítására fel kell használniuk. Ilyen fejlesztéseik is vannak és még lesznek is. A kisvárdai vágóhídjuk hulladékhő-viszonyerő rendszereivel például rengeteget megtakarítást tudnak elérni. Most ott tartanak, hogy a korábbi fajlagos gázfelhasználásukat már 30 százalékkal tudták csökkenteni, és a hővisszanyeréssel további 15-20 százalékot lehet még megtakarítani.
A következő három évben elérjük, hogy a felhasznált árammennyiség körülbelül 40 százalékot fogjuk napelemmel előállítani
- emelte ki a Világgazdaságnak adott interjúban Bárány Péter.
Véleménye szerint a fenntarthatóság három pilléren alapul: a gazdasági fenntarthatóság az, hogy profitábilisan működjön a cég, a társadalmi fenntarthatóság, vagyis hogy elérhető árú, jó minőségű élelmiszert biztosítunk a fogyasztók számára, illetve a környezeti fenntarthatóság is. Ha ezek közül bármelyik nem működik, akkor nem szabad termelni. Hogy egy vállalkozás ezt meg tudja valósítani, ahhoz időt és pénzt kell rááldozni. Évek kellenek, mire ezeket a rendszereket felépíti, legyen szó akár melléktermék-hasznosításról vagy naperőművek építéséről. A Master Goodnál már hosszú ideje invesztálnak ebbe, és erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a fenntarthatóság irányába fejlődjenek. Bárány Péter úgy gondolja, az elmúlt években nagyon sok szereplő elaludt, nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, és most több év lemaradását próbálja behozni, ami nehéz.
A Master Good számára a fenntartható, energiatakarékos termelés, a karbonlábnyom csökkentése stratégiai cél, ezelőtt hat-hét évvel már elhatározták, amikor még ezeknek a jelenlegi kényszereknek az előszele sem látszott.
