2025.04.05. 17:00
Oda a szabolcsi pálinkának? Télies idővel riogatnak, így védekezhetnek a gazdák a fagy ellen
Vasárnap megérkezik térségünkbe a hidegfront, reggel fagypont körül alakulhat a hőmérséklet. Hétfőn a meteorológia előrejelzések szerint országos fagy várható, már-már télies idővel riogatnak a szakemberek. Ez rossz hír a vármegyei gyümölcsös-gazdáknak is - oda lesz a szabolcsi pálinka? De hogyan védekezhetünk a tavaszi fagyok ellen?
A korona fölötti fagyvédelmi öntözés a leghatékonyabb módszer
Fotó: Illusztráció: Dr. Apáti Ferenc magánarchívuma
A tavaszi fagyok elleni védekezés jelentősége az elmúlt időszakban alaposan felértékelődött. Dr. Apáti Ferenc, FruitVeB szakmaközi szervezet csengeri származású elnöke szerint a mögöttünk hagyott több mint tíz esztendőben (2014 és 2018 kivételével) minden évben volt egy, vagy több hazai gyümölcstermő körzetben jelentősebb fagykár. A szakember néhány fagy elleni védekezési technológiáról beszélt portálunknak.
Fotó: Illusztráció: dr. Apáti Ferenc magánarchívuma
Fagy elleni védekezési lehetőségek
A korábbi tendencia alapján egyre bizonyosabb, hogy a fagyok elleni védekezés kérdése a jövőben erősen felértékelődik, és egy korszerű ültetvényben a technológia olyan szerves részévé válik, mint például az öntözés – fogalmazott dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke, majd rátért a lehetőségekre.
A szakember szerint a fagyvédelmi lehetőségeket passzív és aktív módszerekre különíthetjük el. A passzív módszerek ismérve, hogy már jóval a fagy keletkezése előtt alkalmazzuk, illetve a hőmérséklet alakulásába a fagyos éjszakán közvetlenül már nem avatkozunk be. Ezzel ellentétben az aktív módszerek lényege, hogy az alkalmazásuk csak közvetlenül a fagy beállta előtt vagy a fagy beállta után, a kritikus hőmérséklet elérésekor kezdődik, így a hőmérséklet alakulásába közvetlenül beavatkozunk .
Aktív fagyvédelmi lehetőségek
Az aktív fagyvédelmi módszerek közül a füstölés (például szalmabálával) és a ködösítés nem egy igazán hatékony eljárás. A füstölést gyakran alkalmazzák a gyümölcstermesztő gazdák, jóllehet ez a hőkisugárzást csak kismértékben gátolja, így alig van hatással az ültetvény hőmérsékletére. Előnye, hogy nagyon olcsó, de összességében korszerű ültetvények fagyvédelme nem alapozható rá. A szakember hozzátette, a külföldi kísérletekben a függőleges áramú légkeverők sem hozták a várt hatást, így alkalmazásuk nem terjedt el. A helikopteres légkeverés nehézkesnek és összességében kevésbé hatékonynak bizonyult a külföldi és hazai „próbálkozások” során is.
A korona alatti fagyvédelmi öntözés sem képes az ültetvény hőmérsékletének jelentős emelésére, és jelenleg olyan kályhákkal sem rendelkezünk, melyek árutermelő ültetvényekben könnyen kezelhetők, és automata működésűek lennének.
Napjainkban a fagyvédelem gyakorlatában
- a vízszintes áramlatú légkeverők,
- a szélgépek,
- a korona fölötti fagyvédelmi öntözés,
- a paraffingyertyás ültetvényfűtés,
- valamint a mobil, vontatott fűtőberendezések vannak jelen.
Ez a leghatékonyabb módszer!
A korona fölötti fagyvédelmi öntözés (a hatásmechanizmust figyelembe véve) a hőtermelés kategóriájába tartozik, mivel a víz megfagyása során felszabaduló, úgynevezett látens hőt használjuk fel az ültetvény hőmérsékletének emelésére. A gyakorlati tapasztalatok alapján egyértelműen a leghatékonyabb fagyvédelmi módszernek tekinthető: akár 6-8 Celsius-fokkal is képes emelni az ültetvény hőmérsékletét, így a legnagyobb lehűlések ellen is védelmet jelenthet.
Dr. Apáti Ferenc szerint:
A paraffingyertyás ültetvényfűtés esetében a (fémkannákban kiszerelt) paraffin elégetése révén felszabaduló hő az, amivel emelhetjük az ültetvény hőmérsékletét. A módszer csak akkor működőképes, ha szinte teljes szélcsend van, mivel a légmozgás levinné a területről a termelt hőt, így a fagyvédelmi öntözéshez hasonlóan 2-3 méter/szekundumos légmozgás fölött hatásfoka erősen csökken. A módszer jó hatásfokúnak bizonyult, akár 5-6 fokkal is képes emelni az ültetvény hőmérsékletét
– beszélt a módszerről a szakember.
A mobil fagyvédelmi gépek működésének lényege, hogy valamilyen tüzelőanyag elégetésével hőt termelünk, melyet nagy teljesítményű ventilátorok terítenek szét az ültetvényben. A gépeknek az ültetvényben hurok alakban folyamatosan közlekedniük kell, és ugyanarra a helyre vissza kell érniük 5-10 percenként. Egyik hátránya, hogy egy egész éjszakai monoton üzem nagy figyelmet igényel a traktorostól. A mobil fagyvédelmi gépek előnye, hogy olcsóbbak, mint a korábban részletezett módszerek, azonban hatásfokuk is elmarad attól.
A fagyvédelmi technológiákkal kapcsolatos kutatásaink alapján egyértelmű, hogy tökéletes módszer nincs, mindegyiknek van valamilyen nagyon komoly hátránya vagy korlátja, ami az alkalmazhatóságát befolyásolja vagy hatásfokát behatárolja, így a fagyvédelem a jövőben is nehezen megoldható kérdés marad
– zárta szakmai elemzését a csengeri származású egyetemi docens, dr. Apáti Ferenc.
A módszerek felsorolása
Passzív módszerek: termőhelyválasztás (lefolyástalan, fagyzugos területek kerülése); fagytűrőbb alanyok, fajták választása; nagyobb korona-, illetve famagasság alkalmazása; alacsonyra nyírt gyep a sorközben, széles művelt sorcsík alkalmazása; talajnedvesség-tartalom növelése; kémiai védekezés, növénykondicionálás, -regenerálás; virágzáskésleltetés (például telepítés a lejtő északi, nyugati oldalán, illetve hűtőöntözés); jégháló, esővédő fólia létesítése.
Aktív módszerek: füstölés, ködösítés; légkeverés (vízszintes áramú légkeverők, függőleges áramú légkeverők, helikopteres légkeverés); fagyvédelmi öntözés (korona fölötti fagyvédelmi öntözés, korona alatti fagyvédelmi öntözés); ültetvényfűtés (olajkályha, gázkályha, kokszkályha, paraffingyertyás ültetvényfűtés; mobil (vontatott) fagyvédelmi gépek (Frostbuster, Frostguard, Ködsárkány) használata.
