2025.04.11. 06:00
Féltve óvott tej: ez a szabolcsi cég is sikeresen harcol a száj- és körömfájás ellen
A Jándtej Kft. minden előírást betart. Magyarországon négy szarvasmarha telepen azonosított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírussal fertőzött állatokat.
Ahogy írtuk, a hatóság folyamatosan ellenőrzi az állattartó telepeket, újabb kitörés eddig nem történt. Mind a négy Győr-Moson-Sopron vármegyebeli fertőzött telepen, azok 10 kilométeres körzetében, és országosan is célzott hatósági intézkedések vannak életben. Az állategészségügyi hatóság nyomatékosan felhívja az állattartók figyelmét a száj- és körömfájás megelőzésének és a védekezés fontosságára.
Fotó: MTI
A száj- és körömfájás 50 év után jelent meg hazánkban
A rendkívül ragályos vírus több, mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon - a vírus azóta továbbterjedt, már Szlovákiában is megjelent, de a Szabolcs vármegyei gazdák is óvintézkedéseket vezettek be.
A jándi székhelyű, Porcsalmán neveldét működtető Jándtej Kft. tulajdonos-ügyvezetője portálunknak elmondta, ők az év minden napján betartják a higiéniai előírásokat (kocsikerék-mosás, fekete-fehér öltöző, fertőtlenítés), így mondhatni semmi „váratlan” nem érte őket a száj- és körömfájás hazai megjelenésével és a Nébih kötelező érvényű előírásaival.
Jándi telephelyünkön nagyjából 450 szarvasmarhát tartunk, az egészségük mindennél fontosabb, ahogy a tehenekből nyert tej higiéniájára is ügyelünk. Nem csak most, hanem az év minden egyes napján, hiszen ha bármi került volna az általunk gyártott tejbe, illetve a teheneinkkel történt volna valami, már lehúzhattuk volna a rolót
– mondta Simon Krisztián, aki 2009 óta vezeti a céget, amit édesapjától vett át.
A kezeletlen nyers tej is terjesztheti
A Nébih szerint a vírus leggyakrabban közvetlen érintkezéssel - élőállatok közötti fertőzéssel - terjed. A betegség azonban közvetett módon is tovább vihető, például állati termékekkel (kezeletlen nyers tejjel) vagy fertőzött takarmánnyal. Emellett terjesztésében szerepet játszhatnak eszközök, az állatok közelében dolgozó személyek (ruházaton, lábbelin, járművön, állatorvosi eszközökön keresztül) vagy akár a szél is.
Az alábbi tüneteket egyetlen állattartó se hagyja figyelmen kívül, ha akár egy állatán is észleli: étvágytalanság, depresszió, láz, sántaság csökkent tejtermelés, nyáladzás, újszülöttek hirtelen elhullása, hólyagok és sebek (szájon, nyelven, tőgyön, lábvégeken). Juhok és kecskék esetében a tünetek gyakran enyhék, nehezebben észlelhetők
- írták.
Fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden állategészségügyi szabályt és járványvédelmi előírást:
- Csak az lépjen be az állattartó telepre, akinek jelenléte elengedhetetlen
- Minden be- és kihajtó járművet alaposan fertőtlenítsenek
- Használjon tisztán tartott munkaruhát és lábbelit az állatok közelében
- Az állatgondozáshoz használt eszközöket, gépeket rendszeresen tisztítsa, és ne adja kölcsön más telepre
- Ne használjon más gazdaságból származó takarmányt, almot vagy eszközt – ezek ne kerüljenek be a saját telepre
- A telepet megfelelően kerítse körbe, hogy megakadályozza a vadon élő állatokkal való érintkezést
