Alkalmazkodás és fejlődés: kulcsszavak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye vállalkozásainak működésében a gazdasági kihívások közepette

2025 gazdasági szempontból korántsem indult kedvező körülmények között: a 2024-es évből áthúzódó inflációs nyomás, a tartósan magas energiaárak, az ipari termelés visszaesése és a globális kereslet csökkenése továbbra is érezhető hatással bírnak. Ezekhez társulnak a világgazdaság és geopolitikai tér újabb és újabb instabilitásai, mint például az amerikai vámrendszer átalakulása, illetve újabb földrajzi térségekben fellángoló fegyveres konfliktusok, melyek nemcsak a külkereskedelemre, hanem a vállalkozások tervezhetőségére is komoly hatással vannak.

A magyar ipar 2025 elején válságos állapotban volt, ennek hátterében elsősorban a külső kereslet visszaesése, valamint hosszabb távon fennálló szerkezeti problémák állnak. Az iparági termelékenység stagnál, miközben a reálbérek már 17 hónapja folyamatosan emelkednek – például 2025 januárjában 4,6%-kal az előző év azonos időszakához képest. Ez a dinamika hosszabb távon fenntarthatatlan pályát rajzol ki: a reálbér-növekedés nem jár együtt a termelékenység növekedésével, ami különösen az exportorientált ágazatokban vet fel komoly versenyképességi problémákat.

A gazdaságpolitika fókuszának így indokoltan kell elmozdulnia a termelékenység javítása, a technológiai és digitális fejlesztések ösztönzése, valamint a belső kereslet élénkítése irányába. Emellett elengedhetetlen a külkereskedelmi feltételek javítása is ahhoz, hogy az ország és a vármegyék visszatérhessenek a fenntartható növekedési pályára.

A helyi gazdaságfejlesztési eredmények azonban reményre adnak okot: 2024-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 9,5%-kal nőtt az itt székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége – ezzel a teljesítménnyel Tolna vármegye mellett egyedüliként mutatott pozitív fejlődést. Ez az eredmény is mutatja: a helyi vállalkozások nem passzívan figyelik a gazdasági környezet változásait, hanem aktívan keresik a fejlődés lehetőségét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara ebben a folyamatban kulcsszereplőként van jelen: információval, tudással, tanácsadással és közvetlen támogatással segíti a vállalkozásokat, legyen szó mikro-, kis- vagy nagyvállalatokról.

Gyors válaszok, hiteles információk, erős partnerség

A világban és a gazdaságban bekövetkező változások gyors és releváns reakciókat igényelnek. A kamarában felhalmozódó tudás, információs bázis, valamint az ágazatokkal és szereplőkkel fenntartott kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a vállalkozások időben értesüljenek a fontos lehetőségekről, változásokról és támogatóprogramokról. A kamara nemcsak reagál, hanem kezdeményez is. Szakmai programokat, tematikus rendezvényeket, külpiaci utakat és kiállításokon való részvételi lehetőségeket biztosít, amelyek mind a versenyképesség növelését, az üzleti kapcsolatok bővítését szolgálják. A fenntarthatóság, digitalizáció, automatizáció, valamint a folyamatfejlesztés iránti igény egyre nagyobb hangsúlyt kap a vállalkozói gondolkodásban – és ezt a kamarai programstruktúra is leköveti. A szakképzett munkaerő megtartása és megbecsülése szintén központi kérdés, melyet a kamara szakmai fórumokon, tanácsadási programokon keresztül rendszeresen napirenden tart.

Demján Sándor Program – az új szemlélet záloga

2025-ben indult el a Demján Sándor Program, amely rövid idő alatt a hazai vállalkozásfejlesztés egyik központi eszközévé vált. A 8+1 elemből álló program keretében már az első hónapokban több mint 3000 beruházási szándék érkezett – ez volumenében is előrelépést jelent, de a pályázatok minősége is biztató képet fest: jól előkészített üzleti tervek, konkrét beruházási célok és eszközajánlatok jellemzik a beérkezett anyagokat. Különösen népszerű az „1+1 beruházásélénkítő konstrukció”, amelyre közel 1900 pályázat futott be. Az eredetileg 48 milliárd forintos keretet több mint háromszorosan túligényelték (összesen 137 milliárd forint igény). A lemorzsolódás várhatóan 10% alatt marad, ami rendkívül alacsony arányt jelent, és azt mutatja, hogy a vállalkozások komoly, átgondolt fejlesztési tervekkel rendelkeznek. Újdonság, hogy a pályázatok elbírálása során nemcsak igen/nem válaszokat kapnak az érdeklődők, hanem személyre szabott visszajelzéseket, alternatív finanszírozási javaslatokat is – még azok is, akik nem jutnak támogatáshoz.

Digitális térnyerés: minden vállalkozásnak saját honlapot!

A digitális felzárkózást segíti a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” című pályázati elem, amely az EU-s felmérések szerint mintegy 15 ezer magyar vállalkozást érint. Az előregisztráció során már 7000 cég jelezte részvételi szándékát, közülük 4000 már be is nyújtotta pályázatát. A 100%-os támogatási intenzitással futó program mindössze 3%-os lemorzsolódással működik, ami magas érdeklődést és elköteleződést jelez a digitalizáció iránt.

Tőkebevonás és új finanszírozási formák

A Demján Sándor Tőkeprogram keretében eddig 900 vállalkozás regisztrált, közülük 200 pozitív előértékelést kapott – ez éves szinten többszöröse a korábban szokásos ügyletszámnak. A program az MFB forrásait és az MNB engedélyét integrálva biztosít stabil pénzügyi hátteret a fejlesztésekhez. Az Eximbank beruházási programjai is lendületben vannak: jelenleg 76 szerződés van folyamatban 95 milliárd forint értékben. A kifektetési program – amely a magyar vállalkozások nemzetközi piacra lépését segíti – eddig több mint 50 milliárd forintos folyósítást tett lehetővé. Eközben a Széchenyi Kártya Program kedvező kamatstruktúrái is jelentősen ösztönzik az új igényléseket.

Uniós források: új lehetőségek, új régiók

2025-ben új uniós forrású pályázatok is elérhetők: emelkedtek a támogatási összeghatárok, bővült a jogosult eszközök köre, kiterjesztették a támogatható földrajzi régiókat. Áprilisban egy 50 milliárd forintos új pályázat indul a fejletlen régiók mikrovállalkozásainak, emellett készül egy tanácsadással kombinált uniós konstrukció is. Folyamatban van a beszállítói láncok megerősítését célzó program, valamint a szolgáltatói szektor fejlesztését célzó kezdeményezés, melyek szintén komoly hatással lehetnek a régió gazdasági szerkezetére.

Fordulópont előtt: májusban érkeznek az első kifizetések

2025 májusa sorsfordító hónap: ekkor kezdődnek az első kifizetések a Demján Sándor Tőkeprogram nyertes pályázói részére, ezzel a fejlesztések a gyakorlatban is elindulnak. A programok hatása várhatóan már az év második felében kézzelfogható lesz, és pozitívan hat a helyi gazdaság egészére is. A Kamara szerepvállalása továbbra is meghatározó: a személyes jelenlét, a közvetlen kapcsolattartás és a vállalkozásokkal való napi kapcsolatépítés révén nemcsak információt ad, hanem bizalmat is épít – amely minden gazdasági fellendülés alapja.

Közös út a fenntartható növekedéshez

A 2025 májusában megrendezésre kerülő országos termelékenységi konferencia, amelyet a Kamara, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közösen szervez, méltó szimbóluma annak a közös elköteleződésnek, amely a hazai vállalkozások támogatására és a gazdasági versenyképesség erősítésére irányul. A rendezvény nemcsak inspirációt, hanem konkrét irányokat is ad a vállalkozásoknak a következő időszak kihívásaihoz való sikeres alkalmazkodáshoz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával létrejött „Szövetségben a Vállalkozókkal” című megállapodás keretében kötött NGM_SZERZ/173/3/2024 számú támogatási szerződés.