2025.05.01. 17:30
Se lekvár, se pálinka? Az áprilisi fagy megtizedelte a termést Szabolcsban, de vajon mennyire szállnak majd el a gyümölcsárak?
Az agrárkamara vármegyei elnöke szerint a korai fajok és fajták esetében nagy valószínűséggel legalább 80 százalékos, de akár még nagyobb károk is keletkeztek a régió gyümölcsöseiben. A gazdák a jégvédelmi hálók kibontásával, füstöléssel, fagyvédelmi gyertya alkalmazásával, fagyvédelmi öntözéssel próbálták megelőzni a fagykárt - változó, de inkább csak kevés sikerrel.
Komoly fagyhatás érte a szabolcsi gyümölcsfákat április elején
Fotó: Mártonfai Dénes
Mint portálunk is beszámolt róla, jelentős mértékű hidegbetörés érkezett vármegyénkbe április elején, rengeteg gyümölcsösben okozva ezzel fagykárt. Gáspár Zoltán szamoskéri gazda a legnagyobb pusztítást az almafákon látta. A két napban megismétlődő - 7, -8 fokos fagyban nem csak a virágok, de a piros, sőt a zöldbimbók és károsodtak. Az összességében 70-80 százalékos fagykár azért szomorítja el nagyon, mert az almája már tavaly is gyenge termést hozott és úgy látszik, az idei szezon még arra is ráfejel.
Fotó: Galambos Béla
A kamara is megszólalt fagykár ügyben
Ritka, sarki eredetű, nagyon hideg levegő érte el Európa nagy részét, így hazánkat is április első hétvégéjén - kezdte elemzését Rácz Imre. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke szerint ez a gyümölcsöseinkre ez azért is hordozott magában különösen nagy veszélyt, mert ez előző 10-14 napban jó idő volt, és a korai gyümölcsfajok (kajszibarack, őszibarack, naspolya, mandula) vagy fajták (Jonagold, Idared, Jonatán) esetében a bimbók már nem eléggé védték a termő virágrészeket, így azok nagy mértékben károsodtak.
Volt a vármegyének több olyan része, ahol -9 Celsius fok volt a leghidegebb, és olyan hosszabb időszak is, amikor 6-8 órán át -4 Celsius alatt volt a hőmérséklet.
Mivel a levegőréteg teljes magasságában, a talajtól akár 50 méter magasságig is hideg volt, így egyes fagyvédelmi berendezések (szélgépek) nem tudták a meleg és a hideg rétegeket vegyíteni, ezeket nem lehetett eredményesen használni.
A gazdák a jégvédelmi hálók kibontásával, füstöléssel, fagyvédelmi gyertya alkalmazásával, fagyvédelmi öntözéssel próbálták megelőzni a gyümölcsösük nagy károsodását. Változó, de inkább csak kevés sikerekkel
- fogalmazott Rácz Imre.
A korai fajok és fajták esetében nagy valószínűséggel legalább 80 százalékos, de akár még nagyobb károk is keletkeztek majdnem minden gyümölcsösben, a később virágzó és érő fajok talán kisebb mértékben károsodtak.
Az elnök rámutatott, az alma eleve sok virágot nevel, amiből 5-8 darab/100 kötésénél már közepes termés elérhető. Ráadásul van egy olyan erős genetikai hajlama, hogy a fejlődés egy pontján a normál fejlődés mellett az egyéves hajtáson a termőrügy ki tud alakulni, mint például a nagy arányú fagyási károsodás, a vegetatív jellegű, eredetileg levélrügyek át tudnak alakulni a létfenntartáshoz szükséges esetben virágrüggyé, így csökken valamennyire a gazdasági kár.
Az ezekből az átalakuló rügyekből fejlődő termés természetesen már nem ad sem 100 százalékos mennyiségű sem minőségű termést, és ilyenkor, áruhiány esetén nem csak a jó minőségű, de az ipari alapanyag ára is magasabb lehet, mint normál években.
- hívta fel a figyelmet Rácz Imre.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke szerint az elszenvedett fagykár mértékét nehéz most megmondani, de még csak prognosztizálni is, de az biztos, jelentős számú kárbejelentés érkezett és érkezhet még mind a biztosítók, mind pedig az állami rendszer felé.
Ezért kérjük az Agrárminisztériumot, hogy a nagy bajban lévő állattenyésztési ágazatok mellett a gyümölcstermesztők által elszenvedett károkra is helyezzenek hangsúlyt a következő hetekben
- kérte Rácz Imre vármegyei elnök.
Pontosabb képet a „tisztulási" időszakban kaphatunk
A közelítő pontosságú termésbecsléseket alma esetében a nyári „tisztulási” időszakban, június-júliusban lehet elvégezni, ezekre a felmérésekre lehet érdemben alapozni, de a tavaszi fagyok hatására, az okozott és elszenvedett károkra ebből is csak következtetni lehet, mert más tényezők is szerepet játszanak egy-egy rosszabb terméseredményben:
- úgy mint az esőhiány és az aszály,
- de az egyes fajták évenként eltérő terméshajlandósága, azaz az évenkénti természetes fajtajellegű termésingadozás (például a Starking fajtakör almafajtái),
- vagy akár a gazdálkodó évenkénti döntései, az egyes fák és ültetvények terhelése, tápanyag és ezáltal erőnléti ellátottsága-állapota is kihat minden év terméseredményeire.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke úgy véli, profitra semmiképpen sem számítanak ebben az évben a gyümölcstermesztők, inkább a túlélésben bíznak. Kevesebb minőségi termés miatt a bevételkiesés jelentős lehet, és az utóbbi, nagyjából 10 évben könnyebben elérhetővé vált hitelek visszafizetése gondot okozhat majd sok termelőnek.
