Tragédiába torkollhat a szédítő nász

Az egész ország területén potenciális veszélyforrás a közlekedők számára a szeptemberi szarvasbőgési időszak. Ilyenkor a párzásra készülő bikák jóval aktívabbak, kevésbé óvatosak. Éppen ezért azt tanácsolják a rendőrök a sofőröknek, hogy amennyiben vadállatot látnak az úttesten vagy annak környezetében, feltétlenül lassítsanak! A vadon élő állatok ugyanis kiszámíthatatlanul viselkednek. A mozdulatlanul álló vad hirtelen megugorhat, és akár a jármű irányába is vágtatni kezdhet. Ha egy őzet vagy egy szarvast látnak a sofőrök, többre is számíthatnak, ugyanis általában ezek az állatok csoportokba verődnek.

Ősszel megszaporodhatnak a vadbalesetek, amik összefüggnek a szarvasbőgés időszakával. A napokban két eset is szerepelt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrségi hírekben: egy férfi a 37-es úton ütött el egy elé ugró szarvast, az autót vezető ütközés következtében könnyű sérülést szenvedett; a mezőnyárádi elágazásnál egy sofőr úgy „szállt bele” egy szarvasba, hogy az továbbsodródott, és egy tehergépkocsinak csapódva az alá szorult.

A bikák legjobbika

Az egész ország területén potenciális veszélyforrás a bőgési időszak. A Mecsek, a Zselic és az Ormánság erdőterületeit például csak korlátozások mellett lehet látogatni szeptember végéig. Kimutatott tény, hogy először a dél-somogyi, dél-zalai bikák, legkésőbb a zempléni bikák bőgnek jellegzetes hanggal, amely versengés is egyúttal a bikák között (kiderül: ki a bikák legjobbika). Ha a bőgők összetalálkoznak, agancsukkal összecsapva küzdenek meg egymással. Ez nem tévesztendő össze a barcogással, az ugyanis a dámszarvas párzási időszaka.

A rendőrség arra figyelmeztet, hogy a szarvasbőgés idején a bikák jóval aktívabbak, kevésbé óvatosak. Azt tanácsolják a sofőröknek, hogy amennyiben vadállatot látnak az úttesten vagy annak környezetében, feltétlenül lassítsanak! A vadon élő állatok kiszámíthatatlanul viselkednek. A mozdulatlanul álló vad hirtelen megugorhat, és akár a jármű irányába is vágtatni kezdhet. Ha egy őzet vagy szarvast látnak, többre is számíthatnak, ugyanis általában ezek az állatok csoportokba verődnek. Ha hirtelen nagy testű vad kerül az autó elé, érdemes vészfékezni, hangjelzést adni, de nem szabad félrerántani a kormányt!

Vadriasztó síp

Mivel a gímszarvas éjszaka él aktív életet, akkor bőg, de nem csak kizárólagosan olyankor kell számítani az előbukkanására, napközben is lehet hallani a hangját. Amíg a bikák bőgnek, a tehenek élik a mindennapi életüket, félrehúzódnak, táplálkoznak, szemlélik a történéseket.

Amennyiben a közúton található vadveszélyre figyelmeztető jelzőtábla, abban az esetben a vadásztársaság kára és a gépkocsiban keletkezett kár egyaránt a vezetőt terheli.

Hasznos vadriasztó síppal felszerelni a járművet: az autósboltokban beszerezhető eszköz jelzését a magas frekvenciája miatt az emberi fül nem érzékeli, ugyanakkor a vadat az éles hanghatás riasztja. Komolyan kell venni, nem szabad rá fütyülni!

Szubjektív

„Bőg a tehén, mert nincs kalap a fején, és napszúrást kap szegény, ha meleg az idő” – Szilágyi László és Eisemann Mihály slágerét az 1930-as évek óta dúdolják vadul, úton-útfélen. A tehénbőgés vicces (van valóságalapja: az „ökörkalapot” zömmel az ország nyugati részén használták: rozsszalmából és fűzvesszőből készült, a szarvasmarhafélék befogásánál két lyuk segítségével került az igára), a szarvasbőgés viszont nagyon is komoly. A gímszarvas párzási időszaka a szarvasbőgés, ami a vadászok egyik ünnepnapja. A bikák veszélyérzete lecsökken, körültekintés nélkül csörtethetnek át az úton. Akár csoportba verődve a. Rémisztő jelenet: a sofőr váratlan helyzettel szembesül. Ha időben tud hangjelzést adni, és a távolság révén az ütközés elkerülhető, adjon hálát az égnek, hogy megúszta. Ilyentájt fokozottabban kell figyelni a vadveszélyre figyelmeztető közlekedési táblákat, mert egy esetleges vadbalesetnél a sokkhatás mellett a kár is az okozót terheli. Úgyhogy óvatosan a bőgéssel, nehogy zokogás legyen a vége...

- Ladányi Tóth Lajos -