Szabálysértés, és ami mögötte van

2020.11.30. 14:00

Igaz, a táskájába csúsztatott egy barnítókrémet a 17 éves lány Nyíregyházán, de ezt azért nem érdemelte?

A következő nyíregyházi tárgyalás december elején alighanem még sok meglepetést tartogat.

Mit érdemel a bűnös? Mit érdemel, aki hibázik, meginog? Milyen szankciók bírhatnak nevelő erővel? Fontos kérdések, melyek egy közelmúltban történt nyíregyházi eset kapcsán merültek fel. Egy kettős állampolgárságú, Svájcban élő, 17 esztendős lány betért egy nyíregyházi drogériába. Meglátott egy krémet. Gondolta, nem kerül sokba, 1599 forintba, betette a táskájába. Mi történt? Bolti lopás – vágnák rá sokan. Szabálysértés – fogalmaz a törvény, aminek paragrafusokba foglalt eljárásrendje van. Csakhogy éppen az eljárási szabályok megsértése miatt pereli most a lány jogi képviselője – aki az édesapja – a rendőrséget, a drogériát és az üzlet biztonsági őrét.

Amikor B. C. M, az angol és magyar állampolgárságú, Svájcban élő, de éppen Magyarországon tartózkodó 17 esztendős lány a nyíregyházi drogériában a táskájába csúsztatott egy barnítókrémet, mindjárt ráébredt, nem volt túl okos ötlet. Most akkor kivegye a táskából? Úgy azonnal lebukik. Mit tegyen? Összezavarodott, és legjobbnak látta a megérkező édesapjával kisétálni az üzletből. Ebben a pillanatban lépett utánuk a biztonsági őr. A bolt előtt a lány ugyan visszaadta a krémet, de már késő volt, tettéről videófelvétel is készült, az őr rendőrt hívott.

Közel két nap elzárás

– A lányomat a drogériában magyar nyelven hallgatták ki, holott mi nem Magyarországon élünk, és nem beszél olyan jól magyarul, hogy mindent pontosan megértsen, különösen jegyzőkönyvi szövegeket nem – panaszolta dr. B. József, aki azóta bírósághoz fordult.

– Ráadásul én, az apja nem lehettem jelen, a biztonsági őr kivezetett a különhelyiségből. A lányomat a rendőrségen megbilincselték, és a kihallgatásig úgy várakoztattak bennünket, hogy se enni, se inni nem adtak. Másnap nemzeti ünnep volt, és azzal szembesültünk, hogy lányomra elzárás vár, mert ezt az ügyet gyorsított eljárásban kell tárgyalni, ami csak két nap múlva lehetséges.

– Jogászként hiába hivatkoztam a szabálysértési törvényre, amelyből világosan kiderül: a szabadságelvonás, mint szankció, csak a végső eszköz lehet. A bolt a krémet visszakapta, kára nem keletkezett, tehát nem volt szükség gyorsított eljárásra. Egyébként nem a kihallgatást vezető fiatal rendőrtiszt kötötte az ebet a karóhoz. Ő többször is felhívta a feletteseit, akik mereven elzárkóztak a szabadon bocsátástól, a lányomat így 44 órán át benn tartották – érvelt az apa.

A lány egyébként ki tudta volna fizetni a krémet, hiszen készpénzben ötezer forint volt nála, ráadásul az édesapja a lelkére kötötte: várja meg a boltban, mert ha kevés lenne a pénze, a különbözetet kifizeti. Akkor mégis mi történhetett?

– Mi soha nem mondtuk, hogy lopni szabad, el is ismertünk mindent. A lányomnak agyára ment a jólét, ez a jegyzőkönyvben is benne van. Átmeneti elmezavar, mást nem tudok mondani. De ahhoz ragaszkodom, hogy ami utána történt, nem volt arányban a tettével.

Emberi butaságok sora?

– A szabálysértési törvény kiváló, jól szövegezett – folytatta. – Tele van „kiskapukkal” arra, hogy ne egyből az egyébként is leterhelt rendőrségre, bíróságra rohanjunk. A törvény megengedő, és úgy fogalmaz: az őrizetbe vétel elrendelhető, és egy fiatalkorú esetében első alkalommal lehetővé kell tenni a közvetítői eljárást, vagy nevezhetjük mediációnak, esetleg békéltetésnek – sorolta a felháborodott apa, aki közel 6 oldalnyi jogszabályi hivatkozást csatolt a perirathoz.

Véleménye szerint emberi butaságok sora vitte az ügyet idáig: a drogéria biztonsági őre nem engedte, hogy a kislány az angol anyanyelvét használhassa (a jegyzőkönyvben ugyan az szerepel, hogy az édesanya magyar, de a lány már a szigetországban született), és az apa sem lehetett jelen. Az üzletlánc, ahová a drogéria is tartozik, elrettenteni akar, és mereven elzárkózott a lehetséges közvetítői eljárástól, harmadikként pedig a rendőrség sem élt a törvény adta mérlegelési lehetőségével.

A történet egyébként úgy végződött, ahogy talán az várható is volt. A bíróság a leg­enyhébb büntetést szabta ki, csupán figyelmeztette a lányt, aki lelkileg nem tört össze. A fogdából annyit üzent: papa, ha ennek vége, iszunk egy fröccsöt. Angolra tanítgatta a fogda végtelenül szívélyes rendőreit, Svájcban média­sztárrá kiáltották ki, mintha egy észak-koreai börtönből jött volna, és arról faggatták, megkínozták-e. Az apa viszont perel, szeretné, ha a bíróság kimondaná, hogy megsértették a lánya személyiségi jogait.

Miért pont a keleti régióban?

A rendőrség (az ORFK) honlapjának egyik tavalyi statisztikájából kiderült, hogy sehol az országban nem végződnek annyi elzárással a fiatalkorúak hasonló ügyei, mint Szabolcsban, Borsodban és Hajdúban. Ezzel kapcsolatban kértük az ügyészség és a rendőrség véleményét, mi lehet ennek az oka. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség nevében dr. Szilágyi László sajtószóvivő azt írta, az ügyészségnek nincs statisztikai adata arról, hogy az ügyek milyen arányában rendel el a rendőrség szabálysértési őrizetet a megyében, így összehasonlítási alapjuk sincs.

A rendőrség rövid reagálása szerint pedig „a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság minden ügyben a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.

És még valami: az egyik országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére lapzártánkig a Belügyminisztériumból válasz érkezett, melynek lényege: „A kérdéses eljárásra ez esetben azért került sor, mert az elkövető kettős állampolgárságú, külföldi lakcímmel is rendelkező személy [...], így esélye lehetett, hogy rövid időn belül visszautazik a tartózkodási helyére.”

MJ

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában