Nem fizetnek a biztosítók a nyírkátai öncsonkítónak

A biztosítók szerint legtöbbször a gépjárművek káreseményeinél próbálnak trükközni a csalók. Ezt követik a lakásbiztosításhoz és utasbiztosításhoz köthető hamisan bejelentett káresemények. A baleset- és életbiztosítások körében ritka a csalás, ám itt alapesetben is több tízmilliós tételekről van szó, akad olyan szélhámos, akinek megéri ennyiért kockáztatni – írja a Magyar Nemzet.

A szakértők meghallgatásával folytatódott május 4-én a Pesti Központi Kerületi Bíróságon annak a vádlottnak a büntetőpere, aki a rendőrség és a biztosítótársaságok által megbízott magánnyomozók bizonyítékaiszerint is saját magának okozott maradandó testi fogyatékosságot a baleseti biztosításaiért remélt pénzért 2014-ben.

Ha sikerül a terve, közel milliárdos kártérítéshez juthatott volna a 14 biztosítótársaságnál megkötött 29 szerződése alapján.

Eddig egy társaságot kötelezett kifizetésre a büntetőüggyel párhuzamosan zajló, ám attól független kártérítési perben a bíróság, de ha a csalás miatt elítélik a vádlottat, ezt a 11 millió forintot is vissza kell fizetnie. Az eljárás során a bűnügyi költség is milliós nagyságrendű, elmarasztalása esetén a most 54 éves Cs. Sándornak ezt is ki kell fizetnie.

A lap információi szerint a nyomozók olyan tárgyi és személyi bizonyítékokat – tanúvallomásokat – szereztek be, melyek azt támasztják alá, a férfi előre készült az öncsonkításra, nem véletlenül került egy vonat alá.

Cs. Sándor arra hivatkozik, korábban nehézgépkezelőként, darusként, veszélyes munkakörben dolgozott, ráadásul volt egy súlyos autóbalesete is, ezért kötött 2013 és 2014 között összesen 29 különféle életbiztosítást. Arra a kérdésre, hogy miért kellett neki ennyi szerződés, nem tudott elfogadható magyarázatot adni, védője azzal érvelt, a törvény nem limitálja, hogy ki, hány biztosítónál hány szerződést köt.

A biztosítók nyomozói szerint viszont ez az életszerűtlenül magas kötésszám is azt igazolja, a férfi készülhetett arra, hogy egy bizonyos ideig fizeti a biztosítások díjait, majd egy baleset után benyújtja a kártérítési igényeket. Emellett megtakarításait is biztosításokba fektette, amelyek fordulónapjait ugyanarra a baleset időpontjához közeli napra időzítette.

Közel hét éve, 2014. június 30-án vágta le egy vonat kereke Cs. Sándor mindkét lábát térdből.

Az esetet először balesetnek minősítették, később azonban több szemtanú is állította, nem elcsúszott, nem beesett, hanem beugrott egy induló szerelvény utolsó vagonjának kerekei elé.

A férfi azzal védekezett, egész nap rosszul volt, fájt a feje, a peronon elvesztette eszméletét, megcsúszott, megtörtént a baj. Nem tudott magyarázatot adni arra, felesége mit keresett a baleset időpontjában az állomáson, hogyan került a táskájába véletlenül éppen aznap egy gumikötél, amivel az asszony a mentők diszpécserének utasítása szerint a rohamkocsi megérkezéséig el tudta állítani férje csonkolt lábainak vérzését.

A kórházban sikerült megmenteni a férfi életét, azóta műlábakkal közlekedik, feleségével pedig már 2014. augusztus 1-jén beadták a biztosítási káresemény után járó igényüket, 945 millió 300 ezer forint értékben.

A nyomozók szerint az is megkérdőjelezte a baleset tényét, hogy a korábban kizárólag autóval közlekedő férfi aznap miért pont a vonatot választotta. Cs. Sándor azt vallotta, aznap feleségének kellett az autó, aki csak az állomásig hozta. Az eljárás során végig kitartott amellett, hogy fájdalom nyilallt a lábába, megcsúszott a peronon, úgy esett a vonat alá, de a helyszíni szemle nem talált ezt alátámasztó nyomokat.

A bíróság előtt a vádhatóság az eljárás nyomozati szakaszában beszerzett bizonyítékokat szakértők bevonásával igyekezett alátámasztani. A zárt tárgyaláson többek között fizikus szakértőt is meghallgattak, aki a baleset helyszínén elvégzett mérések alapján azt állapította meg, hogy ha a peronon meg is csúszott volna a férfi, két lábbal semmiképpen nem eshetett volna be az induló vonat kerekei alá, ehhez készakarva oda kellett ugrania, illetve másznia, utóbbit szemtanúk vallomása is megerősítette. A tárgyalás a szakértői vélemények értékelésével május végén folytatódhat.

Ha a bíróság Cs. Sándort elmarasztalja az ellene különösen nagy értékre elkövetett csalás kísérlete miatt indított ügyben, akkor akár 15 éves szabadságvesztésre is ítélheti.