Mindig kell egy vészforgatókönyv

Legyen szó egy wellness-szállodában eltöltött hosszú hétvégéről, egy hosszabb családi nyaralásról vagy egy messzire szólító üzleti út miatt kivett hotelszobáról, a legtöbben már töltöttünk legalább egy éjszakát valamilyen szálláshelyen. Azonban minél nagyobb, minél több vendég fogadására alkalmas egy épület, annál nagyobb gondot kell fordítania az üzemeltetőnek arra, hogy tűzvédelmi szempontból is a lehető legnagyobb biztonságban legyenek mindazok, akik a falak között pihennek – erre pedig szigorú szabályok vonatkoznak.

– A katasztrófavédelem már a kereskedelmi szálláshelyek tervezési folyamataiban, az engedélyeztetési eljárásokban is részt vesz hatóságként és szakhatóságként egyaránt – mondta el lapunknak Leskovics Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltó alezredese, tűzoltósági főfelügyelője.

– Fontos tényező a befogadóképesség: ahol 20-nál több vendéget tudnak fogadni, tűzjelző berendezésről is gondoskodni kell, 50-nél több személy elhelyezése esetén pedig közepes kockázatú épületről beszélhetünk, amelynél már a tűzoltó berendezés is kötelező, illetve az üzemeltetőnek kiürítésszámítással is igazolnia kell, hogy megfelel a hatályos tűzvédelmi szabályoknak.

Helyszínrajz is kell

A szálláshely működésének megkezdésekor a tulajdonosnak el kell készíttetni egy tűzvédelmi szabályzatot. Ebben rögzítik azokat a szervezeti, működtetési és irányítási előírásokat, amelyek az adott létesítményre vonatkoznak. Ezeket a szabályokat az ott dolgozókkal is ismertetni kell oktatások alkalmával, sőt még a vendégekkel és a külső munkatársakkal is – a rájuk vonatkozó mértékben.

– A szabályzat egyes esetekben kötelezően elkészítendő melléklete a tűzriadóterv: ez tartalmazza, hogy mi a teendő tűz esetén, hogyan kell leadni a tűzjelzést, illetve a szükséges munkavállalói teendőket is, például a különböző közművek kizárásának folyamatát, valamint a mentési és menekülési lehetőségeket – sorolta a tűzoltó alezredes.

– Ennek a tervnek része a helyszínrajz, amelyet minden olyan helyiségben el kell helyezni, ahol szállóvendégek vannak, illetve ami közösségi tér. Ezen a rajzon fel kell tüntetni, hogy a fontosabb tűzvédelmi berendezések, például tűzoltó készülékek és fali tűzcsapok hol találhatóak az épületben. Sőt, amennyiben a szálláshelyre külföldi vendégek is érkeznek, ennek az angol, német vagy szükség esetén egyéb idegen nyelvű változatát is elérhetővé kell tenni. Fontos, hogy mind a szabályzatot, mind pedig a tűzriadótervet csak és kizárólag tűzvédelmi szakember készítheti el.

Évente szimuláció

A tűzriadótervet pedig nem elég „csak” elkészíteni: évente egyszer gyakorolni kell annak végrehajtását. A gyakorlat megkezdését megelőzően 15 nappal be kell jelenteni azt a tűzvédelmi hatóságnak. Ezt egyébként többek között az iskoláknak, óvodáknak, zenés szórakozóhelyeknek is meg kell tenniük, a gyakorlatról pedig jegyzőkönyvnek is készülnie kell.

– Természetesen bizonyos időközönként a tűzoltóink is felkeresik a nagyobb kereskedelmi szálláshelyeket, a helyismereti gyakorlatokon megismerkednek azok tűzvédelmi jellemzőivel, a megközelítés és a beavatkozás lehetőségeivel. Nyíregyházán volt már ellenőrző gyakorlatunk az egyik sóstói hotelben is, amely a megye egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye – emelte ki Leskovics Zoltán.

– Elengedhetetlen, hogy a vendégek könnyen elérhessék az adott szállás tűzriadótervét. Csak gondoljunk bele: amikor az ember egy idegen helyen van, főleg éjszaka, biztosan nem tud olyan könnyen és magabiztosan mozogni, mint a saját otthonában. Ezek az eszközök abban segítenek, hogy baj esetén mindenki elhagyhassa az épületet, méghozzá minél gyorsabban és kockázatmentesebben.

https://szon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/nyirsegi-szallodatuz-megszolalt-egy-ujfehertoi-szemtanu-5482733/