A kezdeti kis tüzeket megfékezhetjük

Szinte naponta beszámolunk arról, hogy házakban, melléképületekben csaptak fel a lángok, sokszor egy élet munkája vész oda, és sajnos tragédiák is történnek, amikor életet követel a tűz. Ez bármikor velünk is megtörténhet, így joggal merül fel a kérdés, mi magunk mit tehetünk azért, hogy megfékezzük a tüzet, mikor, mit és mivel olthatunk, ha olthatunk. A kérdésekre Leskovics Zoltán tűzoltó alezredestől, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság tűzoltósági főfelügyelőjétől kaptunk válaszokat. 

Az élet a legnagyobb érték 

– Az első és legfontosabb, hogy reálisan mérjük fel: képesek vagyunk megfékezni a tüzet, el tudjuk oltani? A keletkező kisebb tüzet másodpercek alatt megfékezhetjük, ám ennek híján rövid idő kell ahhoz, hogy akár az egész ház leégjen. Ami a legnehezebb, hogy ilyen helyzetben maradjunk nyugodtak, nem szabad pánikba esni, mert az a döntéseinket is negatívan befolyásolja – magyarázta az alezredes, aki nyomatékosította: csak a kezdeti tüzeket szabad önállóan oltani! 

– Minden más esetben azonnal hagyjuk el a házat, értesítsük a tűzoltókat és ne vesztegessük az időt, hogy az értékeket mentsük, mert magunkat veszélyeztetjük ezzel. Aki a házban van, szintén hagyja el azt, az ajtókat pedig ha lehet, ne hagyjuk nyitva – sorolta a főfelügyelő. Ez utóbbi azért fontos, mert ezzel megakadályozzuk a folyamatos oxigénpótlást, ami táplálja a lángokat. 
Ahhoz, hogy tűz éghessen, három tényező megfelelő keverési aránya szükséges. Ezek az éghető anyag (például fa), az oxigén és a gyulladási hőmérséklet (például nyílt láng). A tűzoltás minden módszere pedig azon alapul, hogy az égés egy vagy több feltételét megszüntesse. Ez történhet többek között elfojtással (oltótakaróval, -habbal), lehűtéssel (víz). Az oltás módját azonban befolyásolják a tüzek típusai, amelyeket tűzosztályokba sorolnak, az éghető anyagokat csoportosítják halmazállapotuk és jellegük szerint. 

Az A tűzosztályba tartoznak a szilárd, szerves eredetű anyagok – fa, papír – tüzei, amelyek lángolás, vagy parázslás kíséretében égnek. Ebből van a legtöbb a lakásban. A B tűzosztályba a folyékonnyá vált szilárd anyagok, azaz az olvadékok – például műanyagok – tüzei, a C kategóriában az éghető gázok – propán, bután, acetilén, földgáz – tüzei vannak. A D-be a fémek és ötvözeteik tüzei tartoznak, míg az F tűzveszélyességi osztályba az étkezési zsírok és étkezési olajok tüzeit sorolták. Ezt azért érdemes tudni, mert ez alapvetően meghatározza, hogy a tüze mely oltóanyaggal oltható. 
 

A tűzfészket célozzuk! 

– Ha megkérdezzük az embereket, hogy mivel lehet a tüzet eloltani, szinte azonnal rávágják, vízzel. Ez igaz, azonban csak az A tűzosztály, azaz szilárd anyagok égésénél egyértelmű. A lángra kapott asztalterítő, cigarettaparázstól izzó szőnyeg esetében akár már egy pohár víz is célra vezethet, ha a tűzfészket célozzuk meg – mondta Leskovics Zoltán, hozzátéve: ha az égő szilárd anyagokat, bútorokat vastag, nedves pléddel takarjuk le, azzal szintén megfoszthatjuk a tüzet az oxigéntől. 

– Vízzel nem olthatunk elektromos tüzet, hiszen az áramütést okozhat, és a konyhában a serpenyőben lángoló olaj esetén sem alkalmazható, mivel a víz annak a kicsapódását eredményezi, ami miatt a környezet is lángba borulhat – utal másik gyakori okra az alezredes. A lángoló olajat a legeredményesebben úgy olthatjuk el, ha lefedjük fedővel, vastag konyharuhával. Elektromos tüzek esetén fontos az áramtalanítás, jó, ha ennek módját a családtagok is ismerik. Az elektromos tüzek ellen házi tűzoltókészülékkel, tűzoltó spray-vel eredményesen vehetjük fel a harcot, a porral oltók több tűzosztálynál is használhatóak. 

– Az otthonunkban nem kötelező, csak ajánlott tűzoltó eszközt tartani, s érdemes olyat beszerezni, ami leginkább használható a lakásban lévő tárgyak, anyagok oltásához. A készülékek használati utasítása részletesen kitér arra, hogy a készülék milyen esetekben alkalmazható, hogyan kell szakszerűen használni, és mikor nem. De ezt ne akkor kezdjük olvasgatni, amikor már tüzet kell oltani vele – fogalmazott a tűzoltó alezredes, és azt javasolta, szereltessük fel a füstérzékelőt, ugyanis az időben figyelmeztet a bajra. Leskovics Zoltán elmondta azt is, évente több száz esetben fordul elő, hogy a házban élőknek az egységek kiérkezése előtt sikerül megfékezni a lángokat, bár utómunka még akkor is marad vagy maradhat a tűzoltókra. BM 
 

A hideg vizes hűtés a legfontosabb        Az égési sérülés nagyon veszélyes lehet, mert nem csupán a láthatóan sérült bőrfelületet érinti, hanem az alatta lévő szöveteket, sokszor az egész szervezetet is. Az égés okozta károsodás ráadásul a beteg általános állapotától is függ: idősek vagy kisgyerekek nagyobb veszélynek vannak kitéve – olvasható az Országos Mentőszolgálat honlapján. A legfontosabb dolog, amit tehetünk, a hűtés. Ezt folyó hideg vízzel végezzük, legalább 15 percig, hogy a mély szöveti rétegekből is ki tudjuk vonni a hőt. Pár perc után ez fájdalommal járhat, de ne hagyjuk abba. Ha folyó víz nem áll rendelkezésünkre, jó a vizes borogatás is. Ezután tegyünk a sebre laza, steril fedőkötést, és menjünk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt.  Célszerű az otthoni elsősegélydobozba égési zselét és/vagy égési kötszert beszerezni. Ezek közvetlenül, hűtés nélkül is a sebbe helyezhetők, hűtő, fertőtlenítő hatással bírnak. Tilos az égési sérülésbe bármilyen anyagot juttatni. A népi babonáknak köszönhetően leggyakrabban tejfölt, olajat, tojást öntenek, zsírt kennek a sérülésre, de a hintőporok alkalmazása is helytelen. Az említett anyagok mind fertőzésforrások lehetnek, továbbá jelentősen nehezíthetik az orvosi ellátást, illetve a sebgyógyulást. 
 

Borítókép: Égő étkezési olajra ne öntsön vizet, mert a kicsapódástól pár perc alatt az egész konyha kiéghet! | Illusztráció: BM OKF