A török túlélők keresésére a nyírségből is utaznak

Több erős földrengés rázta meg egymás után hétfő hajnalban Törökország délkeleti és Szíria északi részét. Az információk szerint 912 halottja és 5385 sérültje van a földrengéseknek,  legalább 2818 épület omlott össze.  A legerősebb földrengés 7,4-es erősségű volt, s ezt követte  6,4-es erősségű és 6,5-ös erősségű rengés is. Az utórengések között több is volt, ami meghaladta a 6-os erősséget.

Dr. Papp István főorvos, a Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesület tagja hétfő délelőtt készültségben állt, hogyha kap értesítést a fővárosból, akkor azonnal indul Budapestre, hogy a Baptista Szeretetszolgálat Nemzetközi Rescue24 mentőcsapata szervezésében a magyar mentőcsapat tagjaként segítsen a romok alatt felkutatott túlélőkön. Nem először segítene földrengéssújtotta területen, volt már mentőcsapat tagja többek között Indiában, Pakisztánban, Indonéziában, a cunami után pedig Srí Lankán. Törökországban még nem járt, de a csapattagjai közül többen is részt vettek ottani mentésekben.

Pár perccel a telefonbeszélgetés után már vissza is hívta szerkesztőségünket, hogy 18 órára a Liszt Ferenc Repülőtéren kell lennie a keleti országrészből három társával, Vincellér Tiborral, a speciális mentő egyesület elnökével és két Hajdú-Bihar vármegyei műszaki mentő  szakemberrel, Balogh Zsolttal és Sitkei Zoltánnal. Ők négyen nem a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által bejelentett 50 fős állami egységnek lesznek a tagjai, hanem a Baptista Szeretetszolgálat támogatásában vesznek részt a mentésben.

–  A 7,4 erősségű földrengés nagyon nagy erejű földrengésnek számít, és viszonylag sűrűn lakott területet érintett, sajnos, valószínűleg jóval több lesz az áldozatok száma, ha már most ilyen sok holttestet találtak – mondta el érdeklődésünkre tapasztalatait dr. Papp István. –  Ilyenkor a gyors segítség a legnagyobb segítség, azonban megvan ennek is a nemzetközi protokollja. A Kossuth Rádióban hallottam reggel, hogy Törökország már kért nemzetközi segítséget, vagyis a protokoll első lépése megtörtént, ugyanis minden ilyen hasonló helyzetben először a kataszrófasújtotta országnak nemzetközi segítséget kell kérnie. A helyszínt először kutató-mentő csapatoknak kell felkeresniük az első órákban vagy napokban, amiknek a feladatuk az, hogy a romok alá rekedt személyeket felkutassák kutyával vagy technikai eszközökkel. A megtalált személyeket a műszaki mentők kiemelik, az egészségügyi alakulat tagjai pedig ellátják a sérülteket. Természetesen ugyanakkor vigyázunk a saját csapattársainkra és a magunkkal vitt kutyákra is.

A kutatásnak-mentésnek az első 72 órában van jelentősége, utána már nagyon lecsökken a túlélés esélye. Egy mentőcsapat 10-12 főből szokott állni, és tonnában lehet számolni a felszerelés súlyát. A sátortól kezdve a konzervig, a feszítővágótól a bontó kalapácsig , az aggregátortól a világító lámpákig mindent vinnünk kell magunkkal, mert ezek nélkül nem érünk semmit. A fogadó ország a helyi közlekedést és az üzemanyagot biztosítja, hiszen ez utóbbit a repülőn nem is szabad magunkkal vinni.  Egy-egy mentő csapatot úgy állítanak össze, hogy van benne orvos, egészségügyi szakember, tűzoltó, ipari alpinista, műszaki mentő, mentőkutyás nemzetközi vizsgával rendelkező kutyával. Mindezt Pavelcze László szervezi és hangolja össze, a Baptista Szeretetszolgálat vészhelyzetkezelési igazgatója. Ilyenkor gyorsan körbetelefonálja mindazokat, akik rajta vannak az elérhetőségi listán, hogy aki tud menni, már készüljön is. A hátizsákba még nem pakoltam be, de fejben már összeraktam, mit viszek, ha indulnom kell.

– Általában egy hétre, maximum tíz napra készülünk. Az ilyen gyors reagálású csapatnak az a neve, hogy kutató-mentő csoport, vagyis nekünk csak az első napokban van nagyon fontos munkánk. Addigra a helyi hatóságok három-négy nap múlva már olyan szervezeti szinten vannak, hogy el tudják vinni a súlyos sérülteket, s négy-öt nap múlva már minimális az esélye a túlélők megtalálásának. A következő fázisban már más jellegű csapatok mennek: például biztosítják az élelmet és a vizet, szükségszállásokról gondoskodnak – tette hozzá dr. Papp István.

Kíváncsiak volt arra is, vajon megyénkből lehetnek e turisták a katasztrófasújtotta területen.

Bicsérdy Rita, a Sky Travel utazási iroda irodavezetője lapunknak elmondta, a földrengés sújtotta térségben szerencsére nincsenek utasaik.

– A területre általában májustól utaznak a turisták, hiszen a víz hőmérséklete és az időjárás ilyenkor ott sem kedvez az üdülőknek. A közlekedés is sokkal körülményesebb ilyenkor, csak a légitársaságok menetrend szerinti járataival lehet odajutni, mivel a charterjáratokat szintén május környékén indítják el.