2023.04.09. 08:24
A tiszavasvári önkéntes tűzoltók lelkesedése örök
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 40 önkéntes tűzoltó egyesület segíti a megye mentő tűzvédelmét. Éves átlagban a káresemények tizedéhez vonulnak, támogatva ezzel a hivatásos és az önkormányzati tűzoltók munkáját. Elismerve a megyei önkéntes tűzoltó mozgalom másfél évszázados áldozatkész tevékenységét – az emberek életének, testi épségének, anyagi javainak, a gazdaság és a természeti környezet értékeinek hatékonyabb megóvása érdekében tett erőfeszítésüket – az egyesületeket bemutató cikksorozatot indítottunk Leskovics Zoltán tűzoltó alezredes, megyei tűzoltósági főfelügyelő segítségével. A tűz elleni védekezést önként vállalók közül most a Tiszavasvári Lukács Ferenc Önkéntes Tűzoltó Egyesület mutatkozik be, majd újabb és újabb szervezet életébe tekinthetünk be.
Forrás: ÖTE
Tiszavasvári önkormányzata és a Lukács Ferenc Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapította meg az Önkéntes Köztestületi Tűzoltóságot, amely a mai napig a település és a járás elsődleges mentő tűzvédelmét biztosítja.
Ubi dolor, ibi vigiles! Ahol a veszedelem, ott a tűzoltóság – vallották egykor a római tűzoltók, s ma büszkén vallhatják ugyanezt a kései utódok, közöttük Tiszavasvári önkéntes tűzoltóságának tagjai is.
A tiszavasvári önkéntes tűzoltók lelkesedése örök
Fotók: ÖTEAz emberbaráti egylet első alapszabálya
A tűzoltó egyesület első alapszabályát 1884. augusztus 1-jén hagyta jóvá a magyar királyi belügyminisztérium. Ismerjük az első parancsnok, Werner Miksa orvosnak, az alparancsnok Lukács Ferenc gyógyszerésznek, (a későbbi névadó) és az egyesület jegyzőjének Dobó Sándornak a nevét. Ebben az időben az ilyen emberbaráti egyletek szervezését a magyar belügyminisztérium is fölöttébb támogatta, hiszen a tűz veszedelme ott lebegett a települések feje felett. A kéményekből kicsapódó szikra, a tavaszi és őszi szeles időkben vagy a nyári kánikulában kiütött tüzek sokszor egész utcasorokat pusztítottak el szinte pillanatok alatt, ahogyan ez történt 1857-ben is, amikor 200 család maradt hajléktalanul, s a hatalmas hőségben, mint azt Sőrés János írta Szentmihály történetében, még a templom tornyában lévő harangok is megolvadtak.
Hat évvel az egylet megalakulása után az 53 működő tag a község anyagi áldozatvállalásából két fecskendővel, 40 méter jó minőségű tömlővel, egy lajttal tudott a tűzhöz vonulni. A település egy lófogatot biztosított állandó szolgálatra az egyes szerhez és évi 50 forint segélyt szavazott meg az egyesület számára, mely 1885-től tagja volt a Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek is.
Állandó szolgálat és nehézségek
Közvetlenül az I. világháború kitörése előtt, 1910-ben Büdszentmihály vásárolt egy fecskendőt, s a főleg iparosokból álló önkéntes tűzoltó egyesület tagjai állandó szolgálatot adtak két fogattal együtt. A szép kezdeményezésekből azonban a háború idején nem sok minden valósulhatott meg, sőt mind a szövetség, mind pedig a helyi egyletek anyagi nehézségek, létszámhiány miatt alig-alig működtek.
Éppen ezért vált fontossá, hogy a háború után 1926. május 15-én dr. Veréb János községi jegyző és tűzoltóparancsnok azt jelentette Mikecz István alispánnak, hogy a büdszentmihályi önkéntes tűzoltótestület 1926 márciusában nagy lelkesedéssel újjáalakult, s a tagság 30 főből áll. A következő években a Nyíregyházán tartott tűzoltó szaktanfolyamokon rendszeresen volt büdszentmihályi hallgató, 1926-ban Máthé Mihály, 1928-ban pedig Tokár Gyula géplakatosmester.
Dr. Vasvári Sándor tiszalöki ügyvéd, járási tűzrendészeti felügyelő 1929 decemberében az alábbiakat írta: Büdszentmihályon dr. Veréb János adóügyi jegyző a tűzoltó parancsnok. Az egyesület 30 tagú, ebből három tiszti beosztásban van. A testületet fenntartó községnek sem az országos, sem a vármegyei tűzoltó szövetség felé nincs adóssága, azokat 1928-1929-ben kifizették. Csapatfelszerelésük kiváló: 4 fecskendő, (ebből egy a Teudloff-Dietrich tűzoltószer gyártól vásárolt fecskendő a mai napig a tűzoltó laktanya dísze), ezekhez 3 lajt és megfelelő számú létra is rendelkezésre állt.
1930-ban Büdszentmihályon 1633 ház tűzvédelmét kellett a 30 fős csapatnak biztosítania.
Megalapították az Önkéntes Köztestületi Tűzoltóságot
A II. világháború után, 1950-es évek elején ismét a tanácsokra bízták a helyi tűzvédelem megszervezését, a községi önkéntes tűzoltóságok újjászervezését, kiknek munkáját, kiképzését azután az állami tűzoltóságok segítették igen hatékonyan. Rézműves József, Macsuga Mihály, Erdélyi László, Hankó Zoltán voltak a már közelebbi elmúlt idők parancsnokai, akik közül Hankó Zoltán, a megyében egyedülálló módon tűzoltó zenekart is szervezett.
Ezek után 1989-ben már Sulyok József elnök és Erdélyi Attila parancsnok vezetésével sikerült egy IFA gyártmányú gépjárműfecskendőt vásárolni a településnek. A rendszerváltás után az egyesület rohamosan fejlődött és ennek köszönhetően 2003-ban Tiszavasvári önkormányzata és a Lukács Ferenc Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalapította az Önkéntes Köztestületi Tűzoltóságot, amely a mai napig a település és a járás elsődleges mentő tűzvédelmét biztosítja.
Az egyesület Gáll László elnök és Németh Zoltán parancsnok vezetésével, Tiszavasvári területén lát el mentő tűzvédelmi feladatokat átlagosan évi 20-30 alkalommal.
Tiszavasváriban már évtizedek óta nagy hagyománya van a tűzoltóversenyen való részvételnek, minden évben több csapatot indítanak és az esetek nagy többségében sikeresen is szerepelnek.
