Szlalom a kátyúk között

Barangolásra invitált választókörzetébe Nagy Károly fideszes önkormányzati képviselő. A Sóstóhegy is megér egy misét, illetve a Nyitott kapukat döngetnek című, minap megjelent cikkeink késztették erre, szeretett volna az őszi napsütésben rávilágítani a felvetések fényes, de számára főként árnyas oldalaira.

– Nagy érdeklődéssel olvastam Gacsályi Ágnes szavait, amelyben sok hasznos, ugyanakkor pontosításra szoruló megjegyzéssel szembesülhettem. Aztán Hajzer Gábor, a Városfejlesztési Iroda vezetője taglalta az aktuális fejlesztéseket, útfelújításokat, útalap építéseket, e téren érintett a sóstógyógyfürdői és a sóstóhegyi rész is. Örülök mindannak, ami megvalósul az elkövetkezendő időszakban.

– Először én azt a szót tisztáznám, értelmezném, hogy valójában mi számít útalapnak – kezdte kimerítő kalauzolását csütörtök délelőtt Nagy Károly, aki tizennégy esztendeje él Sóstóhegyen. Választókörzetében (Sóstógyógyfürdőt is beleértve) a közel százhúsz utcában mintegy kilencezerötszázan laknak.

– A környéken élők ugyanolyan joggal bírnak, mint például a városközponti lakosok. Elvárható, hogy az általuk felvetett, általam tolmácsolt problémákat is orvosolják az arra illetékesek. Tisztában vagyok a pénzügyi korlátokkal, a városfejlesztéssi lehetőségekkel, mindazonáltal kérek, javaslok, utánajárok és lobbizok, elvégre ezt vállaltam annak idején. Nos, tehát, az a bizonyos útalap – sóhajtott nagyot az évtizedek óta Karcsi bácsiként ismert, szólított ősz városatya, majd a Bozót utcánál fékezve a földre mutatott:

– Ezt csak útalapnak csúfolják. Afféle útjavítgatás inkább. Pedig elvileg azért hívják így, mert arra már csak az aszfaltréteg kerül. Hol van igazán útalap az Aranykalász sor végén, a Bozót utcán, a Határ utcán, a Lepke utcán vagy a Keselyűs dűlőn? Az Erika utca lakóit már vagy hat éve értesítették ki az útépítésről, végül tavaly kapott útalapot és az idén aszfaltozzák az utat. A Mária utca tavaly kapott útalapfélét, ami máris nagyon kátyús és rossz. A Nyírség utca legkátyúsabb részéhez azért nem nyúltak hozzá, mert a szennyvízhálózat miatt úgy is fel kell majd bontani. Ezt idén januárra ígérték, kár, hogy azóta nem történt semmi, várhatóan jövőre beteljesül. Az útfelújításoknál is be kell tartani a sorrendiséget, az viszont bosszantó az ott lakóknak, hogy hátrányosabb, megfelelő útalappal nem rendelkező utcák várnak a sorukra.

– Amikor azt hallom, hogy a belvárosban a tavaszi kátyúzásból megmaradt aszfaltot felhasználják a centrumban, mérgelődök, mivel tavasszal Sóstóhegyen elmarad a tavaszi kátyúzás. Sajnálatos módon Sóstóhegyen nagyon sok olyan út van, ahol két kocsi alig fér el egymás mellett.

Ha leszakad az ég

Nagy esőnél elönti a méreg a lakókat, amikor tengernyi csapadék hömpölyög az utcákon. Sóstóhegyen és Sóstógyógyfürdőn rengeteg helyen jelent ez visszatérő problémát.

– Az Anna és a párhuzamos utcákon a lejtőn a csapadékvíz magával mossa a homokot, a hordalékot, amit magával visz az aknába. Látható, az akna homokkal van tele, a vizet nem engedi be. Nagyon sok helyen a tulajdonosok felelőtlensége, hogy az utcára vezetik ki a csapadékvizet, holott a törvény szerint a saját telkén kellene megoldania a csapadékvíz tárolását. Például a Nyírség utcai kápolnánál bár elkészült egy szikkasztó árok, de a Sövény utca felől lezúduló víz kimossa a földet még a beton mellől is, és az árok nagyobb esőnél megtelik. Számos hasonló példát sorolhatnék még fel.

Félreértés ne essék, én nem csak bírálok, túlnyomórészt segítőkész illetékesekkel egyeztetek, azt viszont nagyon szeretném, ha Sóstóhegy és Sóstógyógyfürdő lakókörzetének jelentős része ne legyen mostohagyerek.

• Sóstóhegy is megér egy misét

- Ladányi Tóth Lajos -