Helyi közélet

2009.04.15. 16:20

Már hét éve hiányzik a környezetvédelmi szigor Szabolcs-Szatmár-Beregben?

<p>Nem a csod&#225;ban kell b&#237;zni, hanem m&#225;r<br /> 2002-t&#337;l a hat&#243;s&#225;gnak k&#246;vetkezetes<br /> prevent&#237;v tev&#233;kenys&#233;get kellett volna<br /> v&#233;geznie &#8211; reag&#225;lt a<br /> hullad&#233;klerak&#243;k<br /> bez&#225;r&#225;s&#225;nak h&#237;r&#233;re a<br /> szakter&#252;leten m&#369;k&#246;d&#337; c&#233;g<br /> vezet&#337;je.</p>

Cikksorozatban foglalkoztunk

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

hulladéklerakóinak

közelgő bezárásával. A

témában megszólaltattuk

Szentesi Pétert, a

Felső-Tisza-vidéki

Környezetvédelmi

Természetvédelmi és

Vízügyi Felügyelőség

igazgatóját is. Az általa

elmondottakra reagált Nyesti

Csaba, a Nyír-Flop Kft.

ügyvezetője.

– A megyében július 16. után

várható hulladék

elhelyezési probléma

kialakulásában nem kis szerepe van a

nyilatkozó intézménynek,

vezetőjének. Nem a csodában kell

bízni, hanem már 2002-től a

hatóságnak következetes

preventív tevékenységet kellett

volna végeznie. A szigorra már 2002-ben

szükség lett volna, amikor a ma is

érvényes előírásoknak

már akkor sem megfelelő lerakók

tucatjait engedte tovább üzemelni, ezzel

alaposan kimerítve a

környezetszennyeztetés

fogalmát. A környezet

védelmét az állam

nevében hatósági

eszközökkel biztosító hivatal

mivel tudja azt megmagyarázni, hogy

tudtával és beleegyezésével

intézményes

környezetszennyezés folyt, folyik

évek óta (ld. kisvárdai

hulladéklerakó, és

többtucat-szám egyéb szigeteletlen

lerakók)?

Sokba kerül

A tömegesen engedélyezett szigeteletlen

lerakók működése ugyanakkor

megakadályozta a 7 szigetelt

lerakó betöltését.

Az ezredforduló előtt uniós, magyar

állami és helyi önkormányzati

források felhasználásával

megépített 7 szigetelt

lerakót eredetileg kétszer 15

évre tervezték, amelyből az

első 15 éves ciklus

kihasználása is veszélybe

került. A szigetelt lerakók

többségében tekintélyes

szabad kapacitás van ma is, folyamatos

mérési eredményekkel igazoltan

környezetszennyezést nem okoznak.

A Nyír-Flop Kft. 120

településen vesz részt a

szilárdhulladék

elszállításában és

(a hétből) 3 szigetelt

hulladéklerakót üzemeltet.

Ezek szakszerű üzemeltetése sokba

kerül, a szigorú szabályoktól

való bármilyen eltérést a

felügyelőség górcső alatt

vizsgálja évek óta. A szürke

zónában meglapuló,

fennmaradási engedéllyel rendelkező

egyéb lerakókra nem jut annyi

figyelem, energia. Büntetni azt lehet, aki fizetni

is tud, — gondolhatták, mert egyszerű

adminisztrációs ügy (kvóta

túllépés) miatt a céget

sokszor tízmilliós

büntetéssel marasztalták el

úgy, hogy közben ez irányú

engedélykérelmét a

büntetés kiszabásáig nem

bírálták el.

Nem így működik mindez a

fennmaradási engedélyes,

„szürke” zónában, ahol

mindent lehet, minimális

adminisztrálás mellett, szakmai kontroll

nélkül bármilyen

hulladék bármilyen

mennyiségben lerakható,

büntetés nélkül. Így

telt el az elmúlt 7 év, a

potenciális

környezet-szennyezést

erélytelenül tűrve, a szigetelt

lerakók hulladék

befogadási lehetőségét

korlátozva, büntetve. A

Nyír-Flop Kft. mindig tette a

dolgát, csodára sose várt. Ma

már azt is tudjuk, hogy a hatóság

vezetője részéről az

újság hasábjain

közhírré tett 3

lerakós átmeneti

koncepció nem működőképes,

egyszerűbben: életképtelen. Olyan

alapvető szempontok nem kerültek szakmai

felülvizsgálatra, mint lerakó szabad

kapacitás (Tiszaszentmárton), logisztika

– veti fel Nyesti Csaba.

A jogszabály pontosan fogalmaz

A fenti észrevételekre reagált

Szentesi Péter, a

Felső-Tisza-vidéki

Környezetvédelmi

Természetvédelmi és

Vízügyi Felügyelőség

igazgatója:

Az ügyvezető igazgató úr

szenvedélyes

hozzászólásához

csupán néhány dolgot

kívánok rögzíteni:

·        

a közigazgatási szerv döntéseit

csak és kizárólag

jogszabályokra alapozva hozhatja meg, a piaci

szereplők gazdasági érdekeit nem

veheti figyelembe

·        

nem szerencsés, ha a közigazgatási

szerv jogerős határozattal, vagy

bírósági ítélettel

le nem zárt folyamatban lévő

ügyekről sajtóban nyilatkozik,

ezért ezt a kft

bírságügyeiről én sem

teszem

·        

a hulladéklerakással, valamint a

hulladéklerakóval kapcsolatos egyes

szabályokról és

feltételekről szóló

20/2006.(IV.5.) KvVM rendelet 19. § (4)

bekezdés szerint „azt a

hulladéklerakót, amely nem felel meg az e

rendeletben előírtaknak, 2009.

július 16-ig be kell zárni.” Az

idézett norma szövegből

adódóan a felügyelőség

esetleges korábbi céldátumú

határozatai valószínűleg

másodfokon nem álltak volna meg,

másrészt a felügyelőség

így kívánt az

önkormányzatoknak a jogszabály

keretein belül felkészülési

időt biztosítani

·        

a jelenleg működő lerakók

engedélye 2009.07.15-én lejár,

annak meghosszabbítását a

lerakó üzemeltetője

kérelmezheti, mely kérelmet a

felügyelőség közigazgatási

eljárásban első fokon

elbírál. Természetesen a

felügyelőség határozata ellen

jogorvoslatnak van helye

·        

a felügyelőség több esetben

konzultált a lerakók tulajdonosaival,

üzemeltetőivel, együtt és

külön-külön is, így a kft

ügyvezető igazgatója is

többször kifejtette

véleményét. A

felügyelőség

döntését a KvVM illetékes

szakembereivel egyeztetve hozta meg

Természetesen személyesen

munkatársaimmal egyetemben továbbra is

állunk Igazgató Úr

rendelkezésére, de szakmai vitát

úgy vélem nem a média

nyilvánossága előtt kell

folytatnunk.

- Nyéki Zsolt -

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]>

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában