2009.04.15. 16:20
Már hét éve hiányzik a környezetvédelmi szigor Szabolcs-Szatmár-Beregben?
<p>Nem a csodában kell bízni, hanem már<br /> 2002-től a hatóságnak következetes<br /> preventív tevékenységet kellett volna<br /> végeznie – reagált a<br /> hulladéklerakók<br /> bezárásának hírére a<br /> szakterületen működő cég<br /> vezetője.</p>
Cikksorozatban foglalkoztunk
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
hulladéklerakóinak
közelgő bezárásával. A
témában megszólaltattuk
Szentesi Pétert, a
Felső-Tisza-vidéki
Környezetvédelmi
Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség
igazgatóját is. Az általa
elmondottakra reagált Nyesti
Csaba, a Nyír-Flop Kft.
ügyvezetője.
– A megyében július 16. után
várható hulladék
elhelyezési probléma
kialakulásában nem kis szerepe van a
nyilatkozó intézménynek,
vezetőjének. Nem a csodában kell
bízni, hanem már 2002-től a
hatóságnak következetes
preventív tevékenységet kellett
volna végeznie. A szigorra már 2002-ben
szükség lett volna, amikor a ma is
érvényes előírásoknak
már akkor sem megfelelő lerakók
tucatjait engedte tovább üzemelni, ezzel
alaposan kimerítve a
„környezetszennyeztetés”
fogalmát. A környezet
védelmét az állam
nevében hatósági
eszközökkel biztosító hivatal
mivel tudja azt megmagyarázni, hogy
tudtával és beleegyezésével
intézményes
környezetszennyezés folyt, folyik
évek óta (ld. kisvárdai
hulladéklerakó, és
többtucat-szám egyéb szigeteletlen
lerakók)?
Sokba kerül
A tömegesen engedélyezett szigeteletlen
lerakók működése ugyanakkor
megakadályozta a 7 szigetelt
lerakó betöltését.
Az ezredforduló előtt uniós, magyar
állami és helyi önkormányzati
források felhasználásával
megépített 7 szigetelt
lerakót eredetileg kétszer 15
évre tervezték, amelyből az
első 15 éves ciklus
kihasználása is veszélybe
került. A szigetelt lerakók
többségében tekintélyes
szabad kapacitás van ma is, folyamatos
mérési eredményekkel igazoltan
környezetszennyezést nem okoznak.
A Nyír-Flop Kft. 120
településen vesz részt a
szilárdhulladék
elszállításában és
(a hétből) 3 szigetelt
hulladéklerakót üzemeltet.
Ezek szakszerű üzemeltetése sokba
kerül, a szigorú szabályoktól
való bármilyen eltérést a
felügyelőség górcső alatt
vizsgálja évek óta. A szürke
zónában meglapuló,
fennmaradási engedéllyel rendelkező
egyéb lerakókra nem jut annyi
figyelem, energia. Büntetni azt lehet, aki fizetni
is tud, — gondolhatták, mert egyszerű
adminisztrációs ügy (kvóta
túllépés) miatt a céget
sokszor tízmilliós
büntetéssel marasztalták el
úgy, hogy közben ez irányú
engedélykérelmét a
büntetés kiszabásáig nem
bírálták el.
Nem így működik mindez a
fennmaradási engedélyes,
„szürke” zónában, ahol
mindent lehet, minimális
adminisztrálás mellett, szakmai kontroll
nélkül bármilyen
hulladék bármilyen
mennyiségben lerakható,
büntetés nélkül. Így
telt el az elmúlt 7 év, a
potenciális
környezet-szennyezést
erélytelenül tűrve, a szigetelt
lerakók hulladék
befogadási lehetőségét
korlátozva, büntetve. A
Nyír-Flop Kft. mindig tette a
dolgát, csodára sose várt. Ma
már azt is tudjuk, hogy a hatóság
vezetője részéről az
újság hasábjain
közhírré tett 3
lerakós átmeneti
koncepció nem működőképes,
egyszerűbben: életképtelen. Olyan
alapvető szempontok nem kerültek szakmai
felülvizsgálatra, mint lerakó szabad
kapacitás (Tiszaszentmárton), logisztika
– veti fel Nyesti Csaba.
A jogszabály pontosan fogalmaz
A fenti észrevételekre reagált
Szentesi Péter, a
Felső-Tisza-vidéki
Környezetvédelmi
Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség
igazgatója:
Az ügyvezető igazgató úr
szenvedélyes
hozzászólásához
csupán néhány dolgot
kívánok rögzíteni:
·
a közigazgatási szerv döntéseit
csak és kizárólag
jogszabályokra alapozva hozhatja meg, a piaci
szereplők gazdasági érdekeit nem
veheti figyelembe
·
nem szerencsés, ha a közigazgatási
szerv jogerős határozattal, vagy
bírósági ítélettel
le nem zárt folyamatban lévő
ügyekről sajtóban nyilatkozik,
ezért ezt a kft
bírságügyeiről én sem
teszem
·
a hulladéklerakással, valamint a
hulladéklerakóval kapcsolatos egyes
szabályokról és
feltételekről szóló
20/2006.(IV.5.) KvVM rendelet 19. § (4)
bekezdés szerint „azt a
hulladéklerakót, amely nem felel meg az e
rendeletben előírtaknak, 2009.
július 16-ig be kell zárni.” Az
idézett norma szövegből
adódóan a felügyelőség
esetleges korábbi céldátumú
határozatai valószínűleg
másodfokon nem álltak volna meg,
másrészt a felügyelőség
így kívánt az
önkormányzatoknak a jogszabály
keretein belül felkészülési
időt biztosítani
·
a jelenleg működő lerakók
engedélye 2009.07.15-én lejár,
annak meghosszabbítását a
lerakó üzemeltetője
kérelmezheti, mely kérelmet a
felügyelőség közigazgatási
eljárásban első fokon
elbírál. Természetesen a
felügyelőség határozata ellen
jogorvoslatnak van helye
·
a felügyelőség több esetben
konzultált a lerakók tulajdonosaival,
üzemeltetőivel, együtt és
külön-külön is, így a kft
ügyvezető igazgatója is
többször kifejtette
véleményét. A
felügyelőség
döntését a KvVM illetékes
szakembereivel egyeztetve hozta meg
Természetesen személyesen
munkatársaimmal egyetemben továbbra is
állunk Igazgató Úr
rendelkezésére, de szakmai vitát
úgy vélem nem a média
nyilvánossága előtt kell
folytatnunk.
- Nyéki Zsolt -
<![CDATA[
<![CDATA[
<![CDATA[
<![CDATA[
<![CDATA[
]]></SCRIPT></BODY></HTML>
]]></SCRIPT></BODY></HTML>
]]></SCRIPT></BODY></HTML>
]]></SCRIPT></BODY></HTML>
]]></SCRIPT></BODY></HTML>
]]>