Szól a hulladékos vészcsengő – lakat a lerakókon?

Mindössze három lerakóba

hordható az év második

felétől a megyénkben

képződő kommunális

hulladék, bár ezek is csak

átmeneti jelleggel fogadhatják az

évi 250 ezer tonna

„szeméttengert”. A

jelenlegi lerakók ugyanis nem felelnek meg a

hatályos környezetvédelmi

szabályoknak, ezért ezekbe július

16-tól egy deka rakományt sem lehet

vinni, s mivel az újak még nem

épültek meg, három helyszínen

ideiglenesen meghosszabbítják a

működési engedélyt.

Az Európai Unió 1999-ben fogadta

el azt az irányelvet, amely kimondja: a

követelményeknek nem megfelelő

hulladéklerakókat az EU

területén 2009. július 16-ig be kell

zárni. A csatlakozási

előkészítő

tárgyalásokon

Magyarország vállalta a

jogszabályok

harmonizálását, és ennek

megfelelően 2000-ben elfogadta az új

hulladékgazdálkodási

törvényt, majd 2002-ben megjelent a

hulladéklerakókról

szóló rendelet. Elvileg tehát

kilenc év állt rendelkezésre

ahhoz, hogy az ország és az

érintett önkormányzatok

felkészüljenek erre a

változásra, a legtöbb

településen most mégis újabb

haladékban bíznak.

Birkózás a

hulladékhegyekkel

Ez év július 16-kán eljön az

igazság pillanata –

kommentálták a

környezetvédő civil

szervezetek hírt, miszerint ettől a

naptól kezdve megyénkben csak

néhány

hulladéklerakó

működhet tovább. Azok is csak

átmeneti haladékkal, amíg az

új, minden követelményeknek

megfelelő lerakók fel nem

épülnek Kisvárdán,

Nagyecseden és

Nyíregyházán.

A települési önkormányzatoknak

viszont közszolgáltatói

kötelezettségük, hogy megoldják

a kommunális hulladék

elszálltását és

elhelyezését. Az ország más

pontjain ez nem igazán okoz komoly

problémát, mert az idővel és

a saját illetve uniós forrásokkal

jól sáfárkodtak, s

megépítették az új,

előírásoknak megfelelő

lerakókat. Csak

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

kerültünk időzavarba, mert a jelenleg

működő lerakók

közül egy sem felel meg az

érvényes jogszabályoknak. A jog

szerint tehát az összes lerakót be

kell zárni július 16-tól.

– A ’90-es években, amikor

Magyarország előtt

megnyíltak az uniós források

és a területfejlesztés új

alapokra helyezett folyamata elindult,

lehetőség nyílt

pályázni több forrás

(környezetvédelmi alap,

céltámogatás,

PHARE-támogatás)

felhasználásával

hulladéklerakók

létesítésére.

Megyénk hét

hulladéklerakó

építésére kapott

lehetőséget, s ezeket már

ellátták szigetelésekkel. Jelenleg

nyolc olyan lerakóról

beszélhetünk, amelyekről

elmondható: a tíz évvel

ezelőtt hatályos jogszabályoknak

megfelelnek, de az azóta hozott

rendelkezéseknek már nem – utal az

idő múlásával

járó kötelmekre Szentesi

Péter, a Felső-Tisza-vidéki

Környezetvédelmi

Természetvédelmi és

Vízügyi Felügyelőség

igazgatója.

Elszállt a hét év

Azokat a lerakókat, amelyek

egyáltalán nem szigeteltek (s a

többségük ilyen a megyében),

már korábban be kellett volna

zárni, csak a területi

ellátottságra tekintettel kapták

meg a szakhatósági engedélyt a

működtetésre, de csak a jelzett

határidővel, azaz 2009. július

15-ig. Ezeket nem szabad tovább

üzemeltetni, hiszen közülük nem egy

árterén, ivóvíz

bázison vagy természetvédelmi

területen fekszik. A 2002-ben megjelent miniszteri

rendelet előírta az összes

működő lerakó

felülvizsgálatát, az

üzemeltetőknek tehát hét

évük volt, hogy megtegyék a

szükséges lépéseket. Ez

azonban nem történt meg.

Elindult a közös, egész megyét

lefedő

hulladékgazdálkodási

program, de még az

előcsatlakozási alap (ISPA)

pályázati rendszeréhez

igazítva, ám

ebből időben kifutott. A többször

is módosított programban jelenleg

három, regionális jellegű

lerakó épül, mivel a

jogszabály előírja: minimum 100 ezer

ember által lakott területen

képződő hulladék

befogadására alkalmas lerakók

építhetők, ettől kisebb nem. A

kisvárdai és a

nagyecsedi lerakó elkészül

ez év december 31-ig, a

nyíregyházi pedig jövő

év december 31-ig.

Háromra csökken a

számuk

Lesz egy olyan átmeneti időszak, amikor

elvileg nem lehet sehová sem tenni a

kommunális hulladékot, de ez

persze nem vezethet oda, hogy

úton-útfélen elszórjuk a

szemetet. Ki kellett választani

néhány olyan lerakót,

amelyneknél meghosszabbítható a

működési engedély: ebben

elsősorban az elővigyázatosság

elve érvényesült, az, hogy a

lehető legbiztosabb szigeteléssel és

környezetvédelmi

felszereltséggel legyenek ellátva,

és a területi eloszlásban

leginkább lefedik a megyét. Ezt

nehéz volt kivitelezni, sok

településnek messzebbre kell majd

szállíttatni a

hulladékot. Ma szigorúan szakmai

okokból az tűnik a

legvalószínűbbnek, hogy a

tiszaszentmártoni és az

ibrányi lerakó 2009.12.31-ig,

míg a nyíregyházi lerakó

2010. december 31-ig meg fogja kapni a

működési engedélyt. Ezt

követően ezeket a lerakókat

is be kell zárni.

- Nyéki Zsolt -

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT>

<P> </P></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]>