Nyomvonal és leletek

Jogos volt az öröm, amellyel a több mint

száz embernek fél évre

munkát adó, egyben az

autópálya

építésének

folytatását

nyomatékosító programról

beszéltek az illetékesek. A

megyeszékhely után a megye további

pontjai kerülnek közelebb a gazdaság

vérkeringéséhez – ahogy a

közlekedés

színvonalának

jelentőségét szokás

kissé elcsépelten

érzékeltetni. Gyorsan és

biztonságosan haladni a

sztrádán bizony jó dolog,

ám sokat megélt emberekből

azért előtörhet egy sóhaj:

végre...

Évtizedes „sarak” olvashatók

az egymást váltó kormányok

fejére, mert hát példának

okáért az M1 és

M7 budapesti szakaszát már

1964-ben átadták, utóbbi pedig

1970-re elérte a Balatont. No igen, a

fővárosból

péntekenként sietett a politikai,

művészi és más elit a

balatoni nyaralókba, és persze a

végnapjait számláló

kapitalizmus követei is Budapesten s az

ország nyugati fertályán

szórták el a schillinget,

márkát, dollárt, ha nagyon

nekibúsultak, látva rendszerük

elkerülhetetlen bukását...

Történelem ez már kérem, de

nehéz elfelejteni azt is, hogy a

rendszerváltás után

nagyjából

Nyékládházánál

fogyott el a befektetők türelme és

fordultak vissza, amikor keletre indultak terepet

keresni tőkemagjaik elhintéséhez.

Meddig néztük

Székesfehérvárt,

Győrt, Esztergomot... Na de a

bozótot már irtjuk, a

régészek is készíthetik

ecseteiket (akiknek azért valljuk be: nem sok

időt hagynak a leletmentése), s

várjuk a folytatást!

- Nyéki Zsolt -