Szívj egy cigit kislányom, ha ideges lennél!

Talán mindkét feltevés igaz,

hiszen a szülők többsége

manapság már nem tartja "nagy

ügynek", ha a gyermeke a

cigarettához nyúl.

Megdöbbenésemre akad olyan szülő,

aki saját maga segíti gyermekét,

hogy cigarettához jusson. Nemrégiben

fültanúja voltam két frissen

érettségizett lány

beszélgetésének, amelyből

egyértelműen kiderült, hogy nem

csupán nem tiltják szüleik a

dohányzást, de kifejezetten

támogatják is: az anya saját

maga készítette be gyermeke

táskájába a doboz

cigarettát, hogy nyugodtan gyújtson

rá, ha ideges lesz a vizsga előtt.

Elszomorító a tény, hogy a

szülő saját maga kínálja

gyermekét cigarettával és

tűzzel.

Sajnálatos, de már egy

járókelő sem botránkozik meg

az utcán füstölő fiatalokon. A

társadalom valamennyire

beletörődött, vagy ami még

kifejezőbb: közömbössé

vált a dolog iránt. Nem is csoda, hiszen

naponta látnak napvilágot

botrányosabbnál botrányosabb

történések, melyeknek olykor

meztelen, máskor

kábítószer vagy

alkohol befolyása alatt

álló fiatalok a központi

szereplői.

Mindezeket figyelembe véve nem véletlen,

hogy a legtöbb szülő már szinte

örül, hogy gyermeke "csak"

dohányzik és ez a legnagyobb

bűne. Ez azonban nem változtat azon a

tényen, hogy a gyerek

dohányzását egy

szülő sem nézheti

tétlenül, annak

támogatására pedig sosem szabadna,

hogy sor kerüljön. Sokak

valószínűleg azzal a gondolattal

nyugtatják magukat, hogy: "Úgysem

tudom megtiltani neki. Ha nem látom,

úgyis rágyújt, akkor meg minek

tiltsam?" Talán van benne némi

igazság, de ezt nem lehet ennyivel

elintézni. Sokkal nagyobb hangsúlyt

kellene fektetni arra, hogy a fiatalok

megértsék, ez az ő

érdekük és a szülők csak

jót akarnak.

"A dohányzás káros az

egészségre! Ne dohányozz,

tönkre teszed az egészséged!" -

hangoztatják a szülők gyermekeik

előtt, akik azonban saját maguk is a

dohány rabjai. Azt le kell

szögezni, hogy nehéz úgy

meggyőzni valakit a leszokás

előnyeiről, hogy közben az illető

saját maga is a káros

szenvedélynek hódol. Nem

példaértékű a fiatalok

számára, ha szüleik a

dohányzás ellen

kampányolnak, miközben kezükben

lóg a füstölgő

cigaretta.

Természetesen nem lennénk

igazságosak, ha kizárólag a

szülőt vonnánk

felelősségre, amiért a

tinédzser dohányozni kezd.

Kifejezetten nagy a kortárscsoport szerepe is

abban, hogy valaki "dohányos" lesz-e

vagy sem. Mivel a tizenévesek baráti

kapcsolataikat túlértékelik,

így megesik, hogy képesek pusztán

megfelelési kényszerből

alkalmazkodni a többség

elvárásaihoz. Ha egy baráti

társaságban szinte mindenki

dohányzik, akkor - félve a

kirekesztéstől - a fiatal maga is felveszi

ezt a szokást, hogy ne lógjon ki a

sorból.

Végeredményben bármi is

készteti arra a fiatalokat, hogy

dohányozzanak, a szülő

feladata, hogy visszatartó és ne

támogató erő legyen ebben. Egy

szülő ne csak az erkölcsös

viselkedés terén legyen jó

példaképe a gyereknek, hanem a

dohányzást illetően is.

Tény és való, hogy a saját

életéről mindenki maga dönt, de

számoljon azzal, hogy tetteinek súlyos

következményei vannak családtagjaira

nézve is. Ha jól gondolom, akkor egy

szülő sem gondol bele a

cigarettafüst mámorában

úszva, hogy vajon megéri-e az

unokája megszületését a

rengeteg nikotinnal a tüdejében.

Itt az idő ezen is elgondolkodni…

Kapcsolódó cikkek:

• Csikk, italos üveg

mindenhol – ilyen egy

nyíregyházi

játszótér

füstjét kénytelen a gyerekek

ötöde beszívni a

dohányzó családokban

parazsával nevelte gyermekét

- Kiss Katalin -