Szívni vagy fújni?

A minap amikor a Jósa András

Kórház sebészeti

tömbjében jártam, azonban

mégis ez a mondat jutott eszembe. Az

ötödik emeleten várakoztam az

orvosra. Leültem a váróban,

s öt perc sem telt el máris csoportosan

jöttek a betegek, s

rágyújtottak a

váróterem végében

az ablaknál. Döbbentem figyeltem a

jelentet, s az egyre sűrűsödő

füstöt. Szerencsére nagyon

ritkán járok

kórházban, s naivan azt hittem,

hogy az egyetlen hely, ahol biztosan tilos a

dohányzás az egy

egészségügyi

intézmény.

Sajnos tévedtem, hiszen ahogy a tábla is

hirdette a váróterem

hátsó szegmense

dohányzásra kijelölt hely.

Nekem személy szerint nagyon furcsa, hogy egy

olyan intézményben ahol az

egészségmegőrzés és

gyógyítás a legfőbb

cél, teret engednek egy ilyen káros

szenvedélynek. S itt már nemcsak a

dohányosok

egészségéről van szó,

hanem azokéról is akik nem élnek

ezzel a szenvedéllyel és mégis

kénytelenek szívni a

füstöt. Két

órát töltöttem el a

füstben, a hajam, a ruhám

bűzlött, hányingerem volt.

Kénytelen voltam ott várakozni, ha nem

akartam elszalasztani az orvost.

Később egy család is beült a

váróba, három gyerekkel.

Jöttek a betegek, ott dolgozók,

rágyújtottak nem

törődve azzal hogy másfél

méterre gyerekek is ülnek. Az mindenkinek a

saját magánügye hogyan rombolja az

egészségét mindaddig, amíg

másokét nem veszélyezteti.

Én az egészséges

életmód mellett döntöttem, s

nem szeretném, ha korlátoznának

ebben, főleg egy kórházban

ahová ugye gyógyulni mennek az emberek

és nem megbetegedni.

T.G.

Kapcsolódó cikkek:

Csikk, üveg mindenhol

– nyíregyházi

játszótér  

A hosszú élet titka: "cigi, pia

és vad nők"?

Fricska a csikket fricskázóknak