Valakinek fizetni kell!

Ma már az aszály, a

jégverés, a

szélvihar sem ritka dolog. S hogy

mennyire nem vagyunk rá felkészülve:

mutatja a mostani eset is. Japánban már

földrengésbiztos házakat

építenek. Amerika egyes pontjain, a

hurikánt (aránylag) jól

tűrő épületekben laknak. Mert meg

kellet tanulniuk tisztelni az őserőt.

Végülis mindig rosszkor jön egy

katasztrófa, de most még az

átlagosnál is jobban megviselte az

érintetteket. Gazdasági

válság, szegénység,

pénztelenség, amúgy is

pengeélre állítja

tűrőképességünket. Hogy

hozza rendbe a kis otthonát az alig

néhány tízezer forintból

élő kisnyugdíjas, hisz az ő

régi vályogháza foghíjas

tetejét vitte el először is a

szél? Vagy azok a

„szocreál”, palás otthonok

tulajdonosai – melyek keservét egy

életen át nyögik –

miként pótolják a tetőt?

Valahol pedig lakni kell. Egy kicsit könnyebben

van, aki biztosítással rendelkezik. Ez is

mutatja, nem szabad sajnálni azt az évi

néhány ezer forintot, mert amit

„nyerünk a réven, elbukjuk a

vámon”. Tudom, közös

„atyánk”, az állam se teheti

ilyenkor karba a kezét. Segítenie kell!

Azt látni, meg is teszi ezt, amennyire

tehetsége engedi. De biztos vagyok benne, nem

tud új tetőt, új házat

építeni ingyen! Van még egy

csatorna, mely most valahogy keskenyebben

csordogál: ez az emberek

összefogása, a jótékony

gyűjtések, támogatások.

Egy biztos, valakinek meg kell fizetni az árat!

• Hívatlan vendégek
• Adj vizet, árnyékot!

Életet!

több jegyzet....

- Dankó Mihály -