2010.09.02. 15:42
Megemlékeztek róla: 120 éve működik tűzoltóság Mátészalkán
<p>Amikor 120 évvel ezelőtt végre megvalósult Mátészalka község viszonylagos tűzvédelme, azaz megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egylet, az esemény nem volt váratlan, hiszen a bekövetkezett súlyos károkkal járó tűzesetek miatt az igény már korábban is megvolt a település lakossága részéről az igény a tűzoltalom megszervezésére.</p>
A XIX. század utolsó évtizedében Mátészalka, - korábban mezőváros – kerületi székhely, a történelmi Szatmár megye egyik jelentős települése volt.
1890-ben Mátészalkán 687 házában 4589 szalkai lakos élt. Az első emeletes ház, a községháza 1897-ben, az első emeletes bérház 1911-ben épült, ami máig Csizmadia-palota néven ismeretes.
Az akkori megyében 1887. május 06-án, Nagykárolyban volt hatalmas tűzvész, amikor 325 épület elhamvadásával 111 telek pusztult el. Mátészalkán főleg a gyártelepen fordultak elő tűzesetek, de a község, valamint a környék birtokosai, a falvak is igen sok kárt szenvedtek. Tetőzte a bajt a településen, hogy nem volt elegendő oltóvíz, de még ivóvíz sem.
A tűzrendészeti kormányrendelet
Az országosan előfordult riasztó tűzesetek hatására az illetékes minisztérium 1888. augusztus 17-én az 53888/II. sz. alatt egy tűzrendészeti kormányrendeletet bocsátott ki, melyben a rémisztő statisztikai adatokból kiindulva önvédelmi előírásokat határoztak meg a lakosság védelme érdekében.
A rendeletben megszabták, hogy minden község, mely legalább 50 házból áll, köteles 1 szívó fecskendőt 10 cm átmérőjű hengerrel és 60 méter tömlővel, 1 vízhordó kocsit 3 hl-es hordóval és 1 hl-es káddal, továbbá 2-2 tűzlétrát, csákányt, tűzhorgot, fejszét, lámpát és 4 vasvillát biztos helyen készenlétben tartani.
Mátészalka község akkori elöljárósága ennek a felhívásnak csak vonakodva tett eleget.
Végül megszületett az „egylet” megalakításának gondolata. A szervezők kulturális-humanitárius elgondolások alapján képzelték el, tűzvédelmi szakképzettség híján az intelligencia aktivitására és a polgári lakosság támogatására számítottak.
Nem volt szükség toborzásra
Különösebb toborzásra nem volt szükség, mert a helyi értelmiség elsőként lelkesen vállalta ezt a kitüntető feladatot, hozzájuk csatlakoztak az iparosok és kereskedők prominens képviselői, nem szólva arról, hogy a szervezést Ilosvay Endreszolgabíró vette kézbe.
Nincs adat arra vonatkozóan, hogy pontosan mikor és kik szerkesztették az alapszabály-tervezetet, annyi bizonyos, hogy a végleges alapszabály a belügyminiszter jóváhagyási záradékával ellátva 1890. június első napjaiban leérkezett. (az 1875. május 02.-án kiadott belügyminiszteri rendelet kimondta, hogy az egyesület végleges megalakulása csak az alapszabály miniszteri láttamozása után történhet!)
A hosszú előkészítő munka után a mátészalkai önkéntes tűzoltó egylet megalakult.
A „MÁTÉ-SZALKA” című hetilap első száma 1890. június 05-én jelent meg, s éppen ez a szám hozott hírt a szalkai tűzoltó egylet alakulásáról.
Az alapítók névsora: |
Elnök: Ilosvay Endre szolgabíró, alelnök: Szalkai Gyula földbirtokos, titkár: Endrédy József jegyző, főparancsnok: Béress Gyula postamester, pénztáros: Szalkai Zsigmond birtokos |
Az alapító tagok mellett – akik háromévi kötelezettséggel 2 forintot fizettek – pártoló tagság is volt tetszés szerinti fizetéssel, valamint működő tagok, akik tagsági díjat nem fizettek, de tényleges szolgálatra voltak kötelezve.
Közvetlenül a megalakulást követően a tűzoltó elméleti és gyakorlati képzést is megszervezték, melynek befejezéseként 9 fő tett tiszti, 11 fő pedig altiszti vizsgát.
Megemlékeztek a dicső elődökről
A dicső elődökről emlékeztek meg a 120. évforduló alkalmából a közelmúltban újjáalakult Mátészalkai Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai augusztus utolsó szombatján családi nap keretében a helyi Főnix Szabadidő Parkban.
A családi napon zömében nyugdíjas mátészalkai tűzoltók (az egyesület tagjai) és családtagjaik vettek részt, melyen a szép számmal megjelent gyermek hozzátartozók részére tűzoltó ügyességi versenyeket is szerveztek. A programban nagy sikert aratott többek között a gyerekek kézi pumpás fecskendővel történő célba lövése, valamint tűzoltó védőruhában történő éles tűz oltása, és a felnőttek tömlőgurítása a régi idők 110-es kender nyomótömlőjével.
A látnivalókban és versenyekben bővelkedő napot finom ételek (tárcsán sült házi kolbász, zúzapörkölt, frissensült halak, tengeris töltött káposzta, csülökpörkölt és egyéb finomságok tették teljessé, melyet a tagok ajánlottak fel és fogyasztottak el jó étvággyal a rendezvény zárásaként - tájékoztatta portálunkat Holes István.