2010.12.13. 19:59

Hogy válasszunk "lapos" tévét?

<p>Egyre másra nyílnak az elektronikai outletek, de a szakáruházak polcain is sláger a népnyelven csak lapos tévének mondott szerkezet. Melyiket vegyük, melyiket ne, mire figyeljünk, ha a nagy választékban nem tudunk dönteni?</p>

A választ Gyapka Ádám adta meg. Az outletek kínálatának magyarázata az, hogy a 2008-as csúcs illetve felső-középkategóriás termékekre nem volt túl nagy a kereslet, ezek a polcokon maradtak, és leárazva végkiárusításokon ezek jutnak be az országba. Ennek részben a válság az oka, de a gyártók is szeretik ha ürülnek a raktárak, mert addig nem rendelnek a legújabb fejlesztésű modellekből.

Ezek új, vagy kiállítási darabok. Esetleg kisebb esztétikai hibájuk van, de gyári garancia már általában nincs rájuk. Eredetileg 3 év lehet a garancia, de legtöbbjük már majdnem ennyi idős, és már használt, hisz egy bemutató darab esetleg több száz órát üzemelt.

Teljesítményükről szólva nem mindegy, hova akarjuk elhelyezni, mire akarjuk használni. A vevők meggyőzésére kiteszik a legnépszerűbb, vagy a többivel összehasonlítva előnynek tűnő adatokat, mondjuk a kontraszt arány 300 000:1, és extrém színmélység holott a szem nem tudja a 10 000 és a 15 000 kontraszt arány közti különbséget de hát a kereskedőnek az érdeke az eladás. A különbséget azzal is elérik, hogy mondjuk azt a terméket, amit jobban szeretnének eladni, a beállításokban erősebb színre, nagyobb kontrasztra állítják, mint a másik, esetleg kisebb hasznot hozó terméké. Egy másik eladási technika az, hogy a szem előtt lévő LCD tv-re egy DVD-t kötnek, míg a másik, nem preferált tv-re csak tv tunert, analóg jellel. A vásárló azt látja, hogy az egyik nagyon szép képet mutat, a másik meg olyan tompa, gyenge.

Plazma, LCD vagy LED?

Mi a különbség gyártás-technológiában? A plazma és az LCD tekinthető egy családnak, a LED tv egy másik család. A plazma tv mögött egy vagy több fénycső ad fényt, amit előre vetítve egy olyan panel enged át, vagy takar ki, mint mondjuk egykor a digitális karórákban vagy a zseb kalkulátorokban láttunk. Feszültségre elfordul mint egy szem elé emelt kártyalap, és vagy látjuk a fényt, vagy nem. Hátránya, hogy a nem elégséges hatékonyság miatt több hőt termel mint fényt, és egy idő után kiég. A LED technológiában minden pontot külön fényt kibocsátó dióda alkot, ennek jobb a hatásfoka, ezért kisebb a fogyasztása, és talán az élettartama is hosszabb. Ha egy pixel mondjuk a képernyő szélén kiég, attól még a kép évekig élvezhető marad.

Mit látunk még az adatlapon? HD azaz High Definition felbontás. A hagyományos (analóg) tv kép 833 oszlop és 625 sor lehet, ebből többnyire teletext és különböző mérőjelek miatt elvesznek, így a PAL norma szerint 720 oszlop 576 sor kerül megjelenítésre. A nagyobb átviteli lehetőség (DVD) digitális adás révén a HDMI csatlakozón már nem 576 soros, hanem 720 soros kép jelenik meg. A csapda ott van, amikor egy szolgáltató HD jelet sugároz, a kábel tv-ben meg csak hagyományos vételhez alkalmas csatlakozó van, akkor a készülék csak azt tudja leadni, azaz marad az 576 soros kép. A full HD felbontásban ugyanez már 1920 oszlop és 1080 soros képet feltételez. Ha tehát a tv-n van HDMI csatlakozás, a beltéri egységen ugyancsak van ilyen, kábellel összekötjük, és olyan csatornát nézünk, ahol ilyen jelet kiadnak, akkor élvezhetjük egészében a korszerű adást.

I, vagy P?

Ez a két betű még sokat eldönthet egy vásárlás során. Amikor látjuk a feliratot az adatlapon, hogy mondjuk 720p, illetve 1081i, akkor azt jelenti, hogy a hagyományos tv-n váltott sorokban leadva látunk 50 félképet, azaz 50i (interlace rövidítés) a 720 p esetén ez 720 teljes sort (page lapot) jelent. Az 50 Hz a hálózati áram frekvenciájához van igazítva, az USA-ban ugyanez 60Hz. Egy téglalap alakú képet közelről nézve látjuk, ahogy a sorok le fel mozognak, mondjuk egy felirat alatti színes felületen. A szem már másodpercenként 25 kép esetén mozgóképnek érzékeli a vetített állóképeket, de hamar elfárad. Minél több a másodpercentkénti képek száma annál letisztultabb nyugodtabb képnek érzi. Ismételt képkiolvasással ezt hagyományos tv-ken szokták 100 Hz-re emelni, azaz megduplázzák a másodpercenként megmutatott képek számát, ezt szokták a gyártók növelni, láttam már 600 Hz képet is, de a szem nem látja a 100 Hz és a 600 Hz közti különbséget.