Ki minek lehet a megbecsült mestere

A szakmák megismerésével segíteni az általános iskolás tanulók további iskola- és pályaválasztását, fejleszteni a tanuláshoz és a munkavégzéshez szükséges problémamegoldó-képességüket, valamint az életvezetéshez szükséges ismereteket. Többek között ez a deklarált célja az Ipartestületek Országos Szövetségének azzal az orszégos pályaorientációs versennyel és kiállítíssál is, amelyet „Ki minek mestere” címmel rendeznek a közeli napokban a "leghűségesebb városban".

-A vállalkozóképesség, innovációs készség, a kereativitás a munkaerő-piaci részvételhez szükséges alapvető– készségek. Kialakításuk, fejlesztésük kiemelt feladata az ipartestületeknek is, így a „Ki minek mestere” verseny is ebben, azaz felnőttlét szerepeire történő felkészítésben próbál segíteni - mondja Károlyi Gyula soproni köfaragó mester az IPOSZ országos alelnöke. - Célunk a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás -teszi hozzá.

Feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket

-Törvényi elvárás, hogy az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania munka világáról, ezáltal segítve a megfelelő szakma, szakmacsoport kiválasztását, valamint a társadalomban való beilleszkedést- kapcsolódik az alelnök társa által elmondottakhoz Géresi József nyíregyházi kisvállalkozó, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iparos tisztségviselő.  – Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

Az IPOSZ a "Ki minek mestere” versennyel hangsúlyozni kívánja azt a társadalmi, oktatási problémát is, hogy a jövő generáció pályaorientációjának ebben - a rendkívül fontos - 13-14 év körüli életszakaszban senki más nem lehet kizárólagos gazdája, csakis az általános iskola.

 - Mind a mennyiségi, mind a minőségi munkában kiemelkedőt nyújtott, ezért mindenképen említést érdemel a sárospataki II. Rákóczi Ferenc és Tolna megyéből a Bogyiszló Általános Iskolája. Ám a verseny igazi kuriózumának számít Horváth Gaszton áporkai diák, aki 12 éves kora óta autodidakta módon tanulja a kőfaragást - említi a jó példákat, köztük a számára különösen kedveset a kőfaragó mester Károlyi Gyula.

A semmiből teremtettek egy országos versenyt

A bemutatott szakmák skálája felöleli a pék, a szakács, a cukrász, a cipész, a fazekas, a fodrász, a kozmetikus, de még a vadász és az állatorvos szakmát is. Ami szervezésel kapcsolatos tapasztalatokat illeti, Károlyi Gyula nem mulasztja el megemlíteni, hogy sok-sok tervezés, egyeztetés, együttgondolkodás, problémamegoldás kísérte ezt a közös munkát, aminek mindvégig alapja volt az azonos értékrend, a bizalom, egymás munkájának az elismerése és maradéktalan tisztelete.

- Óriási dolog, hogy a semmiből teremtettünk egy országos versenyt. Anyagi támogatás nélkül indultunk el, és végül néhány szervezet segítsége megmentette a programot. Sajnos azt is meg kellett élni, hogy az iskolák, a fenntartók komoly anyagi gondokkal küzdenek, nem tudják finanszírozni a részvétellel járó költségeket. Így például vannak csapatok, amelyek emiatt nem tudtak utazni a döntőre. Az első év tapasztalataiból kiindulva ennek a versenynek nagy ismertségre, társadalmi, szakmai támogatottságra, anyagi segítségre van szüksége. Olyan feladatot vállaltunk, amelynek megvalósítását hosszú távon fenntarthatóvá kell tenni - állapítják meg az IPOSZ-os szervezők.

- KM -