Helyi közélet

2011.11.03. 10:23

Megyei Prima Díj - Szavazzanak a jelöltekre!

November 11-én, pénteken este 18 órakor immár hatodik alkalommal adják át három kategória jelöltjének a Megyei Prima Díjakat.

November 11-én, pénteken este 18 órakor immár hatodik alkalommal adják át három kategória jelöltjének a Megyei Prima Díjakat.A Vállakozók Országos Szövetségének Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei Szervezetének elnöke, Czomba Csaba elmondta: 2006 óta rendezik meg a megyei gálát, amikor is 10 kategóriából három győztest hirdetnek, a győzteseket pedig 1–1 millió forinttal jutalmazzák.

Az ünnepi gálán egy közönségdíjat is átadnak – a kategóriák jelöltjeire pedig olvasóink is szavazhatnak: a szavazólapokat szerkesztőségünk címére – Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 4–6. – küldhetik vissza november 10-ig, de leadhatják voksukat a www.szon.hu oldalon is. Ha levélben küldik szavazatukat, a borítékra írják rá: Megyei Prima Díj.

Magyar Építészet és Építőművészet: Kulcsár Attila DLA

Nagykárolyban született 1942-ben, iskoláit Nyíregyházán végzi. Építészmérnöki diplomát 1966-ban szerez a Budapesti Műszaki Egyetemen. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tervező Vállalatnál dolgozik 1992-ig, mint vezető tervező, szakosztály vezető, műteremvezető. A megyében és a keleti régióban 71 fontosabb középülete valósul meg, és 21 tervpályázaton nyer díjat vagy megvételt.1990-ben Ybl Miklós-díjjal ismerik el munkásságát. Amikor a céget privatizálják, feleségével magánvállalkozásban folytatja a tervezést, napjainkig. 1993-ban meghívják Debrecenbe építészeket tanítani. 1995-ben kinevezik főiskolai tanárnak. A régió építészmérnök képzésének szakfelelőse a Debreceni Egyetemen. 2003-ban DLA, doktori címet szerez. 2007-ben intézetigazgatóként, illetve tanszékvezetőként vonul nyugdíjba. 1998 óta a Megyei Építész Kamara elnöke.

Városképi jelentőségű házai állnak Kisvárdán, Záhonyban, Vásárosnaményban, Nyírbátorban, Fehérgyarmaton, de Debrecenben, Szolnokon is. Mégis Nyíregyházán valósult meg a legtöbb épülete: Sávház, „Piros ház”, Ügyészség, Városi Stadion, Művészeti Szakközépiskola, Mezőgazdasági Főiskolai Kar épülete, Sóstófürdő templomai, idősotthon, iskolák, lakóházak, a megyeszékhely meghatározó újkori épületei.

Magyar Irodalom: Dr. Hamar Péter

Hamar Péter Budapesten született 1943-ban, Baján érettségizett, felsőfokú tanulmányait 1962-ben az akkor induló Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán kezdte el, középiskolai tanári oklevelet az ELTE-n szerzett. 1984-ben doktorált esztétikából. Negyvenkét évet töltött a pedagóguspályán, ebből húsz évet fehérgyarmati középfokú intézmények igazgatójaként. 1988-tól 2002-ig a Kölcsey Társaság titkáraként tevékenykedett, évekig tagja volta a Magyar Filmklubok Szövetsége elnökségének.

Több mint egy évtizeden keresztül írt filmjegyzeteket a Kelet-Magyarországnak, újság- és folyóiratcikkei száma meghaladja a fél ezret. Tizennégy önálló kötete jelent meg. 1986-ban Váci Mihály-díjjal, 1994-ben a Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével ismerték el munkásságát. 1999-ben a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának kutatói pályadíját, 2000-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány alkotói díjat vehetett át.

Magyar Képzőművészet: Madarassy György

Festő (Nagybánya (Baia Mare), 1947. augusztus 25.). 1968-74 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere: Miklóssy Gábor. 1973-tól kiállító művész. 1976-ban részt vett a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepen, ahol Káplár Miklós-díjat kapott. Tagja a Román Képzőművészek Szövetségének a Magyar Képző-és Iparművészeti Szövetségnek, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.

1988-ban áttelepült Magyarországra, 1990 óta Nyíregyházán él. Nívódíjat Nyíregyházán kapott, 1990-ben. A Vajai Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetője. A nagybányai festészeti hagyományok folytatója. Melankolikus őszi hangulatok, színgazdag városképek, kifejező aktok, finoman megfestett portrék valószerűtlenséget sugárzó jelenetei mesterségbeli tudásának megannyi bizonyítéka. Könnyed ecsettel festi a szürreális hatásokat a klasszikus festészettel sikeresen ötvöző kompozícióit, amelyek Romániában, Magyar-, Német-, Olasz- és Franciaországban, Izraelben, Ausztráliában, Ausztriában, Kanadában kerültek magángyűjteményekbe. Egyéni kiállításai voltak Nyíregyházán, Debrecenben, Kecskeméten, Csengerben, Vaján, külföldön: Olaszországban, Németországban, Svédországban, Kárpátalján - Ukrajnában.

Magyar Népművészet és Közművelődés: 4 for Dance

A 4 for Dance 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy az általuk nagy tiszteletben tartott magyar néptánc autentikus elemeit virtuóz ritmusjátékokkal tegyék még izgalmasabbá, s így egy önálló stílust hozzanak létre. A csapat népszerűsége azóta is töretlen, hiszen a 4 for Dance értéket közvetít, kultúrát táplál, és mindezeket a mai kor szellemében, sok humorral fűszerezi.

Az együttes 2009-ben Montrealban az UNESCO védnöksége alatti Dance World Cupon, a hivatalos táncvilágkupán három kategóriában is – folk, show, step – megszerezte a világbajnoki címet. A zsűri olyan neves tagokból állt, mint a Cirque de Soleil egyik vezetője, Liza Minelli és Beyonce koreográfusa, Britney Spears vezetőtáncosa, s a new yorki Broadway egyik legismertebb táncművésze. Megkapták a Dance World Cup legtöbb díját nyerő együttes különdíját is, a 2500 - világ minden tájáról érkező - résztvevő közül. A BBC egyik legnagyobb showjának sztárvendégeként a Tonight is the night-ban szerepeltek, ahol John Barrowman - hollywoodi sztár - így mutatta be a 4 for Dance-t: „ezt az elkápráztató csapatot a világon mindenkinek látnia kell!” A műsor nézettsége 12 millió volt. London, Peking, Edinburgh, Abu Dhabi, Brüsszel után most Amerikát kápráztatják el. Az együttes tagjai: Bárány Kristóf, Enyedi Péter, Gál Sándor, Illés Dániel.

Magyar Oktatás és köznevelés: Dr. Kvancz József

A Debreceni Agrártudományi Egyetem elvégzése után az egyetemen maradt a Pénzügyi és Számviteli Tanszéken, 1998-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem a fiatal pályakezdő, majd a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Karán alakuló Pénzügyi és Számviteli Tanszéken vállalt munkát, mint a számvitel tantárgy oktatója. Itt előbb tanszéki mérnökként, később főiskolai tanársegédként majd főiskolai adjunktusként, jelenleg főiskolai docensként oktatja a számvitel, elemzés és az ellenőrzés tantárgyakat. 1999-ben számvitel szakos szakközgazdászi oklevelet szerzett Budapesten jeles minősítéssel.

De nem elégedett meg ennyivel, a diplomák mellé okleveles könyvvizsgálói minősítést szerzett. 1998-ban felvételt nyert a Debreceni Egyetemen folyó közgazdaságtudományi (PhD) doktori képzésre, ahol 2003 júniusában summa cum laude minősítéssel doktori (PhD) fokozatot szerzett. A választott témával kapcsolatos tudományos publikációi száma jelenleg 48, melyből 14 idegen nyelvű. 2000-ben önálló számviteli jegyzete jelent meg, 2004 őszén egy számviteli gyakorlati munkafüzetet készített másodmagával. 2007 januárjában a DE ATC Számviteli és Pénzügyi Tanszékével együttműködve számviteli, 2010 év végén gazdasági fogalomtárat állított össze az alapszakos hallgatóknak, amely felöli az üzleti tudományok valamennyi diszciplináját.

Nyíregyháza mellett a beregszászi kihelyezett képzésben is a számvitel tantárgyfelelőse és közreműködik az ukrán számviteli rendszer EU-harmonizációs programjában. A tudományos fokozat megszerzését követően mind több közösségi munkát vállal a Főiskolán, valamint az intézményhez kötődő szervezetekben. 2008. július 1-jétől dékáni tisztséget tölt be a Gazdasági és Társadalomtudományi Karon.

Magyar Sajtó: Galambos Béla

Nem készült újságírónak, igaz agrármérnöknek sem. Galambos Béla, tanár szülőkkel a háta mögött, afféle „rendes pedagógusgyerekként” zongorázni tanult s diákbérletes színház és hangverseny látogató lett.

1968 szeptembere a Debreceni Agrártudományi Egyetemen találja az előfelvételis rendszernek köszönhetően ekkor már katonaviselt ifjút. Az egyetemen hamar megtalálják egymást a Ceres színjátszó körrel, hogy aztán a következő évek egyetemi színpadi fesztiváljain emlékezetes sikereket érjenek el. Az agráron diplomázik Mátészalkáról származó menyasszonya is – azóta két felnőtt jogász lányuk édesanyja, újabban két kisunoka nagymamája –, akivel Nyíregyházán telepednek le. A mérnöki munka után megváltásként jön 1990 februárja, amikor a rendszerváltás kezdetén újságírói állományában karcsúsodott Kelet-Magyarország a gazdasági rovatához hívja az addigi „külsőst”. A megye gazdaságán belül felségterülete lett az élelmiszergazdaság. Az agrárium szereplőinek megsokszorozódott gondját–baját, olykori örömét évtizedeken át szinte naponta hallgatta együttérzőn és tálalta írásaiban hozzáértően.

Az ezredfordulótól már a Kelet-Magyarország egyik szerkesztőjeként még tágabb lehetőséget kapott arra, hogy az általa legfontosabbnak tartott értékeket: a becsülettel küzdő, a környezetére is tekintettel lévő, alkotó embert – legyen az földműves, tanár, mérnök, művész vagy iparos - méltóképpen szerepeltethesse a lapok hasábjain.

Arról, hogy törekvése nem volt hiábavaló, olyan elismerések próbálják meggyőzni, mint a gazdasági miniszter Magyar Minőségért díjának megosztott harmadik helyezése, az IPOSZ Sajtó Nívódíja, és Magyar Kézművességért díja, vagy legutóbb, 2010-ben „Az Év Mezőgazdasági Szakújságírója” díj.

Magyar Sport: Szabó Tünde

1982-1992-ig a Nyíregyházi Vasutas SC versenyzője, edzője: Vajda Tamás. 1988-ban 50, 100 és 200 méter hátúszásban, 1990-ben 50 méter hátúszásban országos ifjúsági bajnok. 1988-ban és 1989-ben az ifjúsági Európa-bajnokságon 100 és 200 méter hátúszásban második Egerszegi Krisztina mögött - pályafutása során mindig Egerszegi szorította le a dobogó legfelső fokáról. 1989-től felnőtt válogatott úszó. Az 1991-es perthi világbajnokságon 100 méter hátúszásban ezüstérmes. Az 1991-es athéni Európa-bajnokságon 100 és 200 méteres hátúszásban második. Az 1992-es barcelonai olimpián 100 méteres hátúszásban második, 200 méteres hátúszásban hatodik helyezést ért el. Vesegyulladás miatt az olimpia után abbahagyta a versenysportot, a nyíregyházi sportiskolában tanít, vezeti úszóiskoláját.

2004-ben az Országgyűlés Ifjúsági és Sport Bizottságának tanácsadója lett. 2006-tól a Főpolgármesteri Hivatal Sport Ügyosztályának munkatársa. 2011-től a Magyar Úszó Szövetség főtitkáraként dolgozik.

A sport mellett elvégzi a Testnevelési Egyetemet, majd a Szegedi Tudományegyetemen jogi diplomát szerez, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen sportjogi szakjogászként végez. Három gyermek édesanyja.

Magyar Színház és Filmművészet: Petneházy Attila

Budapesten született, de a gyermekkor már Várpalotán találja. A középiskola évei után Budapesten tanul, elsősorban a Nemzeti Színházban. 1987 óta a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja, Léner Péter igazgató meghívására érkezik az ország keleti szegletébe. Ide kötődik felnőtt élete kezdete, kiteljesedése, valamint három gyermeke születése. Az itt töltött negyedszázad alatt több mint hetven szerepben játszhatott hősszerelmest. Volt Rómeó, Aragónia hercege, királyfi és orvos és még számos emlékezetes szerep megformálója. Az idei évadban pedig többek között a Tirpákia Tündérkert főjegyzője, Jurányi Elek.

Magyar Tudomány: Dr. Galó Miklós

38 évvel ezelőtt, pályakezdő diplomásként került a megyébe, s azóta is maradt, bármilyen lehetőségekkel is kecsegtették. A 38 év alatt igazából csak két munkaterületen dolgozott, 11 évig a megyei szakigazgatásban és 27 évig a felsőoktatásban. Mindkét munkaterületen az agrár-közgazdaságtanhoz orientált, mint ahogyan az egyetemi végzettségeit is ezen a „tudományterületen” szerezte.

Agrármérnök, közgazdász-középiskolai tanár szakképesítésekkel rendelkezik. Statisztikából doktorált és közgazdaságtudományból szerzett kandidátusi fokozatot.

Pályájának nagyobbik részén felsőoktatással, oktatásszervezéssel, kutatással és kutatásszervezéssel, a tudomány szolgálatával foglalkozhatott. Mindezt tette illetve teszi idehaza és a határainkon túl, a kárpátaljai magyarság körében is. 28 éven keresztül, a vezetői tevékenység mellett hivatása volt a tudomány szolgálata, a kutatás, a tudományos élet szervezése, a tudományos utánpótlás nevelése. Az Ungvári Nemzeti Egyetemtől honoris causa doktori fokozatot, a kijevi Nemzetközi Menedzsment Akadémiától professzori címet kapott, az Ukrán Mérnöki Tudományos Akadémia pedig tagjai sorába választotta. Közel 20 évig töltötte be a Megyei Tudományos Közalapítvány elnöki tisztségét, amely alapítványnak küldetése volt a megyei tudományos élet szervezése, a kutatói pályák támogatása. Mellette a Megyei Tudományos Testületnek és a DAB Mezőgazdasági Szakbizottságnak is vezetőségi, az MTA-nak pedig köztestületi tagja. A Debreceni Egyetem doktori iskolájában témavezetőként tevékenykedik, eddig 12 doktori cselekmény lefolytatásának volt aktív közreműködője.

Vágya, hogy témavezetőként a sikeres védésig kísérhesse a hozzá kötődő doktoranduszokat, és az alkalmazott módszertani kutatási eredményeit újabb tankönyv formájában a hallgatói kezébe adhassa.

Magyar Zeneművészet: Bürkös Zenekar

Jó bornak nem kell cégér – tartja a mondás, s a Bürkös Zenekart sem kell bemutatni a néptáncot, népzenét kedvelők népes táborának, hiszen számtalan fesztiválon, tánctáborban és egyéb rendezvényen hallhatták muzsikájukat határainkon innen és túl. Az utóbbi években nemcsak Magyarországon váltak egyre szélesebb körben ismertté, hanem Európa és Ázsia számos országában jártak, sőt Közép, és Dél-Amerikában is megfordultak hol néptáncegyüttesek kísérő-zenekaraként, hol önálló koncerteket adva. S hogy mit is tudnak? Egyforma technikai biztonsággal és stílushűséggel játszani a legkülönfélébb zenéket a régi stílusú pásztordaloktól kezdve az új stílusú csárdásdallamokon át a magyar nótákig, műdalokig; magabiztosan váltogatni az egyszerűbb, archaikusabb játékstílust az éttermi cigányzenészek jellegzetes játékmodorával és az erdélyi prímások mesteri technikájával; autentikus és modernebb hangzásvilágot teremteni dallamválogatásban és hangszerelésben egyaránt. S amit mindenekelőtt tudnak: jóízűen, ízesen muzsikálni, valódi tánczenét játszani.

Az együttes 1998-ban alakult nagykállói fiatalokból Bürkös Banda néven, és 2003 óta játszik a mostani felállásban, immár Bürkös Zenekarként. Hosszú évek óta rendszeres résztvevői a nagykállói kézműves és néptáncos Téka-tábornak, ahol a tánc alá való muzsikálás fortélyait sajátították el. Munkásságukat számos szakmai és egyéb díjjal, elismeréssel honorálták. Tagjai: Kulcsár Annamária - ének, Dezsőházi Tamás - hegedű, Kerezsi Antal - hegedű, Palazsnik László - brácsa, harmonika, Budai Antal - cimbalom, Nagy Barna – nagybőgő

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában