Helyi közélet

2011.11.26. 12:18

Válság van, mégis költekezünk...

- A fogyasztói társadalom nem az ésszerűség társadalma. A haszon és a túltermelés idejét éljük, miközben jól tudjuk, hogy milliók éheznek a világon, sőt ebben a kicsi országban is. A vásárlói szokásokat a divat és a túlkínálat diktálja, nem a szükségszerűség – írja Bácskai Júlia pszichológus a Fogyasztás pszichológiája című cikkében.

- A fogyasztói társadalom nem az ésszerűség társadalma. A haszon és a túltermelés idejét éljük, miközben jól tudjuk, hogy milliók éheznek a világon, sőt ebben a kicsi országban is. A vásárlói szokásokat a divat és a túlkínálat diktálja, nem a szükségszerűség – írja Bácskai Júlia pszichológus a Fogyasztás pszichológiája című cikkében.A vásárlási kedvet éppúgy fokozza az önmeggyőző befolyás (addig bizonygatjuk, amíg el is hisszük magunknak), mint a konzervatív nevelés (nehogy kifogyjanak az alapvető élelmiszerek, "háborús tartalék"), a bankkártyával fizetés (olyan érzés, mintha nem adnánk ki pénzt, hazavisszük az árut, mégsem lett üres a pénztárcánk) az egyedül vásárolás (nem szól bele senki) vagy a vigasz, mint motiváció (a vásárlás gyógyír a fájdalomra, önsajnálatra, magányra, üresség érzésre, de még a szegénységre is!). De a vásárlás lehet szenvedélybetegség, mint bármelyik függőség és akár gyógyszeres kezelést is igényelhet. A dependens (függő) személyiség áhítattal csügg a reklámok által kínált termékeken, befolyásolható és manipulálható.

A szakember szerint a helytelen fogyasztói szokásokból van kiút. Az önfegyelem és önkorlátozás kulcskérdése, hogy valóban kell ez nekem? Tudatos vásárlói akarattal, az előre készített tervvel, cédulával vásárlással(és ehhez tartani magunkat, bármit is látunk) el lehet kerülni a felesleges felhalmozást. Segíthet a környezetvédő attitűd, ami nemcsak takarékoskodást jelent a vízzel, árammal, gázzal, hanem azzal is, hogy nem gyűjtünk felesleges árut sem. A független, önálló személyiség ellenáll a befolyásoknak és a manipulációnak az élet minden területén, a fegyelmezett vásárlói gyakorlat pedig megenged néha kihágásokat, így kevesebb kárt okoz, mint a folyamatos visszafogottság. 

[poll id="103"]

Ön mennyire figyel oda arra, hogy mit és mennyiért vásárol?

A tizenhét éves Kovács Réka igyekszik beosztani a pénzét, amit a szüleitől kap zsebpénz gyanánt: – A legtöbb alkalommal ruhát vásárolok magamnak, de mindig megnézem azt, hogy mi hol olcsóbb. Én csak azt veszem meg, amire valójában szükségem van.

Szügyi Orsolya is osztja ezt a véleményt, de azért belé néha bele-belebújik a kisördög: – Hazudnék, ha azt mondanám, hogy néha nem vásárolok olyan holmit, amire nincs szükségem., de alapvetően nem ilyen vagyok – tette hozzá.

Rádi Sándorné neveltetése miatt figyel oda arra, hogy mit hova költ: – Bár megtehetném, hogy többet költök annál amennyit jelenleg teszek, de a „véremben” van a spórolás – válaszolta az idős hölgy.

Berczik Tamás legutóbb éppen egy kabátot vett: – Nem az ár volt a döntő tényező. Persze megnéztem az árcédulát is, de többet nyomott a latba a dzseki stílusa – mondta. sólyom Tiborné megfontolja azt, hogy mire költi a keresetét: – Nem szóróm a pénzem. Egyrészt nem is tehetem, mivel nekem is van hitel a nevemen. A mai világban csak nagyon kevés ember költheti számolatlanul a pénzét – közölte.

Kocsis Sándor is csak azt veszi meg, amire tényleg szüksége is van: – Ruhára szerencsére már nem kell költenem, és csak a mindennapi élethez szükséges dolgokat vásárolom meg. Sosem éltem nagylábon – mondta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában