Osztatlan közös nyűgeink

Nyíregyháza - Legfőbb erőforrásunk a termőföld, tulajdoni viszonyait hamar rendezni kell.Gyorsított ütemben kellene felszámolnunk a magyar mezőgazdaság számára hátrányos osztatlan közös földtulajdont. A gyorsított ütemnek azonban - úgy tűnik - idén is lőttek, miután az Országgyűlés a költségvetésben eredetileg erre előirányzott 3 milliárd forintból 2,5-öt a harmadik negyedév végéig egyensúlyi tartalékba helyezett.

Az ország megyéi közül Bács-Kiskun mellett Szabolcs-Szatmár-Beregben a legnagyobb a részaránytulajdonú termőföldek aránya.

Nem kéne belenyugodni

A szabolcsi agrárkamara elnöke,  alapos ismerője a birtokpolitikával kapcsolatos megyei helyzetnek, melynek megoldására is van elképzelése.

- Úgy látszik afféle megoldhatatlan tabu lett nálunk a részaránytulajdon, pedig az állam már rég elhatározta, hogy fel kell gyorsítani a kiméréseket. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2002 után összesen 24.606 kérelmet adtak be, aminek a területi vonzata 108.000 hektár, ami a megye mezőgazdasági területének egyharmada. A részaránytulajdonok országos fölszámolásával kapcsolatos feladatok ellátásának persze jelentős anyagi és humán erőforrás igénye van, amely az elhatározás óta soha nem állt rendelkezésre. Megyénk is csupán annyi forrást kapott, amivel évente 460-470 kérelmező számára történhetett meg a földkimérés. Könnyen kiszámolható, hogy ilyen éves ütem mellett több, mint 40 év szükséges a feladat maradéktalan végrehajtásához. Ebbe nem kéne belenyugodni. Megfontolandó volna például, hogy a kevesebb pénzből először a legproblémásabb megyéket tegyük rendbe - vázolja az áldatlan állapotokat a megyei agárkamara elnöke.

Valósághű helyzetfelmérés kellene

Bonyolítja a helyzetet, hogy miközben - bár lassacskán - de a kimérésekkel fogyatkoznak az osztatlan közös tulajdonú földek, növekednek is a még meglévő részaránytulajdonú aranykoronák kiadása révén. Megyénkben jelenleg is 141 - ma már nem is létező - termelőszövetkezet több, mint 8600 hektár szövetkezeti földhasználatban nyilvántartott földjét érinti 18 ezernél is több, kiadásra váró tsz különlap.

- Ebben a helyzetben először is pontos, valósághű helyzetfelmérést kellene végezni - vázolja egy sürgős cselekvési terv lépéseit az elnök. - Ezt követően az ország anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével kell kitalálni a megfelelő megoldást. A mi javaslatunk szerint egyrészt hagyjuk abba a részaránytulajdonú aranykoronák(AK) kiadását. Egy AK minimumig e csekély területeknek csupán pénzbeni megváltása történne. Másrészt a kimérésnél azokkal az igénybejelentésekkel, melyek esetében ez az osztatlan közös a földhasználatot nem akadályozza, nem kellene foglalkozni.

Gyors jogszabályi változás

Egy szó, mint száz: ha nincs elegendő állami pénz rá, akkor olyan gyors jogszabályi változás kell, amely a racionalitásokon alapul. A külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es lejártát szem előtt tartva hamar ki kellene mondani milyen feltételek mellett lehet földtulajdont eladni, vásárolni, örökölni. Ennek a szabályozásnak vezérlő elve kell legyen a hatékony gazdálkodásra alkalmas birtoktestek védelme.

Az is nyilvánvaló, hogy kevesebbet ér a föld, ha osztatlan közös tulajdonban van ezért is kell nagyon gyorsan megoldani ezt a problémát - hívja fel a figyelmet Demendi László, nem rejtve véka alá azt a véleményét, hogy ő a gordiuszi csomó átvágásához hasonló egyszerűsített megoldás híve lenne.

- Nyéki Zsolt -