Vendégnek lenni

Egykor a céhlegények bejárták az országot, világot. Így sajátították el teljesen a szakmát. Mostanság ismét megkezdődött a népvándorlás, bár ma a kényszer viszi ki az embereket. Dankó Mihály jegyzeteAhogy megérkezett a várva várt szabadság, s kinyíltak a határok, úgy zárultak be itthon a munkalehetőségek. A kényszer pedig nagy úr! Kialakult egyfajta modern rabszolgaság, csakhogy itt az ember maga hajtja igába a fejét.

Vendégmunkás! Ismert a szó. Bár a mi értelmezésünkben a vendég, általában szívesen fogadott, várt személy. S talán így van ez sok nyugati ország cégeivel, vállalkozóival is. Addig míg a helybeli munkás magas fizetést kér, s a szakszervezete által kiharcolt jogaival él, addig a külföldi munkaerő, sokkal kevesebbel beéri, és türelmes, mint a birka. Mivel általában nincs vele senkije, ezért nyugodtan dolgozhat látástól vakulásig. S az ott kapott éhbér, neki így is a mennyország. De nem elég megküzdeni, azzal, hogy távol van a családtól, nehezen igazodik el a nyelvvel, kénytelen elviselni a hazaiak megvetését is.

Most egy holland diszkriminatív és megalázó „panaszkönyv” honlap miatt lázadozik közép-kelet-európa. Hisz lassan kiderül, a válság miatt, a nyugatiaknak sem jut akkora kolbász. Ezért, ha bűnbakot keresnek, könnyű célpont lehet a „tőlük munkát elvevő idegen”. Nem nagyon hiszek abban, hogy innen meg tudjuk védeni hazánk fiait, jó lenne inkább munkával itthon tartani!

- Dankó Mihály -