Bemutatkozik Nyíregyházán a MOME tervezőgrafikai tanszéke

Budapest, 2012. március 8., csütörtök (MTI) - Kiállításon mutatkozik be grafika_100+2 címmel a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezőgrafikai tanszéke Nyíregyházán, a Városi Galériában, ezzel egyidejűleg Molnár Gyula tanszékvezető életmű-kiállítása a Pál Gyula Teremben nyílik ugyancsak pénteken a Művészeti hetek programja keretében.Molnár Gyula professzor a kiállítás címét magyarázva az MTI-nek elmondta: a grafika 100 azt jelenti, hogy száz évvel ezelőtt kezdődött meg a magyar tervezőgrafikai oktatás, az évfordulót 2010-ben ünnepelték nagy kiállítással, amelyen 10-15 év hallgatói munkáit mutatták be, a +2 pedig a két évvel ezelőtt kezdődött mesterképző anyagának prezentációja plakátokkal, tipográfiákkal, városi grafikákkal, public arttal.

A tárlaton szerepelnek a hg.hu honlapon az elmúlt két évben A 7 grafikusa oldalon megválasztott 20 MOME hallgató munkái is. Az internetes oldal építészettel, dizájnnal, divattal foglalkozik. Az egyetem diákjainak alkotásai rendszeresen megjelennek a kreatív.online portálon is, amely marketing internetes folyóirat, a fiatal tervezőket ajánlja nemzetközi ügynökségeknek. "Tele van ugyan a piac, de a MOMÉ-n diplomázott dizájnerek állják a versenyt, grafikai stúdiók, reklámügynökségek foglalkoztatják őket" - emelte ki Molnár Gyula.

Hozzátette, hogy az április 14-ig látható nyíregyházi kiállítás egyben számadás arról, hogy milyen eredményeket értek el a MOMÉ-n 102 év alatt, benne a digitális világ előretörésével a papír nélküli grafikai oktatásban. Ehhez a professzor magyarázatként hozzáfűzte, hogy a fiatalok a leghagyományosabb módon rajzolnak, festenek, majd munkájukat szkenneléssel alakítják nyomdakészre.

Az intézmény 1880-ban Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda néven kezdte meg működését a Sugár úton, az oktatás a fametszet készítéssel kezdődött, ennek nagymestere Morelli Gusztáv volt. Czakó Elemér művészeti író állította föl az önálló grafikai szakosztályt, s a kereskedelem élénkülésével az önálló alkalmazott grafikai tervezés volt a középpontban. A II. világháború után a plakátművészet került előtérbe, Konecsni György ebben iskolát teremtett.

A könyvművészetben nagy érdemeket szerzett Kner Imre nyomdász, de a Bauhaus-iskola tagjai, mint az egyetem névadója, Moholy-Nagy László vagy Bortnyik Sándor meghatározó szerepet játszottak a magyar grafikai életben és az iskola modern szellemű oktatásában - foglalta össze a professzor.

Molnár Gyula tanszékvezető életmű-kiállításán, benne az utóbbi évek munkáival, összesen 100 műtárgy, ebből 80 plakát és autonóm rajz lesz látható a Pál Gyula Teremben. A Ferenczy Noémi-díjas egyetemi tanár nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy kiállíthat Nyíregyházán, gyermekkorának helyszínén.

Plakátjai között ott lesz a Magyar Plakát Társaság - amelynek egyik alapítója - tavaly szeptemberi, nagykanizsai, a vizuális környezetszennyezés témájú kiállítására készített munkája, a Street Art című (az utcaművészet után szabadon), amely a hajléktalanokról szól.