Helyi közélet

2012.05.08. 09:08

Rekordokat döntött az időjárás Szabolcsban - Változóban a Nyírség éghajlata?

Három rekordot is megdöntött eddig az időjárás az idén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Február új hidegcsúcsot hozott, ami megismétlődött áprilisban is, közben, márciusban alig volt csapadék, mindössze egyetlen milliméternyit mértek.

Három rekordot is megdöntött eddig az időjárás az idén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Február új hidegcsúcsot hozott, ami megismétlődött áprilisban is, közben, márciusban alig volt csapadék, mindössze egyetlen milliméternyit mértek.Persze nemcsak mostanában, hanem az elmúlt években is akadtak szélsőséges időjárási értékek a Nyírségben. Lehet, hogy mindez az éghajlat változását jelzi?

"Szibériai hideg" napok

Az idei tél enyhe volt Szabolcsban, egészen február elejéig. Akkor viszont egyik pillanatról a másikra dermesztő hideg köszöntött be, mínusz 20 Celsius-fok körüli éjszakai hőmérséklettel. Nappal sem volt mínusz 10 foknál enyhébb, és Nyíregyházán február 4-én megdőlt egy több mint 60 éves hidegrekord! A nyírségi nagyvárosban mínusz 13,2 fokot mértek nappal, szemben az 1950. februárjában ugyancsak Nyíregyházán rögzített mínusz 12,5 fokkal.

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság egész megyére kiterjedő mérőrendszerének adatai alapján februárban 28 fagyos nappal volt a térségben mínusz 4,9 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel. Ez a sokéves, mínusz 0,7 fokos februári átlagmutatónak pontosan a hétszeresét jelentette.

A leghidegebb hajnalokat a magyar-román határ menti Garbolcon jegyezték fel február 8. és 12. között. Öt napon át mínusz 15 és mínusz 25 fok közötti hőmérsékleteket rögzítettek pirkadatkor. A tartósan hideg időjárás, mondhatni "szibériai napok" következtében minden szabolcsi folyó, a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr egyaránt befagyott, a jég vastagsága elérte a 20-25 centimétert.

A hideg havazással is együtt járt, így a január közepétől hullott hó februárban átlag feletti hóréteggé növekedett. A legnagyobb hóvízkészletet február 25-én mérték - több mint 236 millió köbmétert. Ennek átlagos hóvízegyenértéke 43,3 millimétert tett ki. A szabolcsi folyók egészen március első harmadáig be voltak fagyva, a Tiszán két helyen, Milotánál és Tiszaszalkánál torlódott állójég is kialakult. A jég tömege február elejétől folyamatosan duzzadt, a maximális értéket, 5,2 millió köbmétert február 15-én jegyezték fel.

A március elején enyhébbé vált, csapadékmentes időjárásban a hó és a jég végül lassan, egyenletesen olvadt el. Az olvadás hatására megemelkedtek ugyan a vízszintek, azonban egyik folyó mentén sem indokolták védelmi készültség elrendelését az addigi alacsony vízállásoknak köszönhetően.

Fél esztendőn belül két, szinte csapadékmentes hónap

Márciusban a csapadékhiány állított fel új - negatív - csúcsot Szabolcsban: mindössze egy milliméter eső esett. Utoljára 38 évvel ezelőtt, 1974. márciusában volt hasonló szárazság. A múlt év novemberében egyébként szintén csak egy milliméter csapadék hullott, így fél esztendőn belül két hónap is szinte csapadékmentes volt. Erre az 1952. óta vezetett térségi vízügyi statisztikai adatok szerint még nem volt példa!

A szárazság a múlt év augusztusa óta sújtotta a térséget. Azóta március végéig - december kivételével - minden hónapban jóval kevesebb csapadék hullott az átlagnál. Valamirevaló eső 2011. decemberében volt utoljára, akkor 31 nap alatt 70 millimétert mértek, szemben az 54 milliméteres sokéves átlaggal.

A szabolcsi folyókon ősszel rendre mínuszos vízállások alakultak ki, sőt a Szamoson megdőlt a valaha észlelt legkisebb vízállás rekordja is. A többi folyón, a Tiszán, a Krasznán és a Túron is negatív csúcs közeli volt a vízszint.

A Szamoson október 6-án mérték az eddigi legkisebb vízállást: mínusz 123 centiméter volt a folyó szintje. Ez 6 centiméterrel volt kevesebb a korábbi rekordénál, amelyet 2000. december 25-én jegyeztek fel. A Tiszán Tiszabecsnél ősszel a távmérő rendszert kénytelenek voltak kikapcsolni a szakemberek, mert a vízszintérzékelő szonda mínusz 190 centiméternél kint volt a vízből. A máskor sok bajt, árvizet okozó folyón - a legutolsó gátszakadás 2001. március 6-án volt Tarpánál, és akkor mintegy 100 milliárdos kár keletkezett az elöntött beregi falvakban - ősszel Tivadarnál mínusz 300-301, Vásárosnaménynál mínusz 207-210, Záhonynál pedig mínusz 337-338 centiméteres vízszintet rögzítettek.

A csapadékszegény időjárás hatására a Kraszna és a Túr szintje is igen sekély volt, szinte csak a medrük alján csörgedezett víz. A folyók mínuszos vízállása március 21-én szűnt meg, amikor a vízgyűjtő területükön elolvadt a hó döntő része. Aztán április közepén ismét mínuszba fordult a Tisza, a Szamos és a Túr vízállása. Az azóta hullott több eső hatására változott meg a helyzet, a Szamoson és a Túron április 17-én, míg a Tiszán április 23-án újra "pluszos" a vízszint.

Kemény fagy húsvéthétfő éjszakáján

A szélsőséges időjárás áprilisban állította fel a harmadik idei szabolcsi rekordot: húsvéthétfő éjszakáján, április 10-re virradó hajnalban ismét kemény fagy pusztított a térségben. A szinte minden településen - Tiszavasvári környékét kivéve, ahol mínusz 4 Celsius-fok volt - mínusz 7-9 fokot mértek.

A csúcsot Csengerújfaluban jegyezték fel, az egyik almáskertben mínusz 11 fokot mutatott a hőmérő.

A húsvét előtti időszakban, március második felétől hirtelen melegedett fel az időjárás Szabolcsban. Több napon át plusz 18-20 fok körül volt a nappali hőmérséklet, és a meleg kicsalta még a gyümölcsfák virágrügyeit is. És nemcsak a korán szirmot bontókét, hanem a későbbi fajtákét is. A tavasz két-három héttel lopózott előbbre, ám ennek böjtje lett, mert a fagy nagy pusztítást végezhetett.

A szirmát kibontott kajszibarack, korai meggy, cseresznye, őszibarack, szilva, illetve több almafajta, így az idared, a jonagold és a gála termésének jó része oda lett. A gazdálkodók mégis bizakodóak, mert mint mondják: "amit a természet egyik kezével elvett, a másikkal visszaadta". Az áprilisi jó idő és a megérkezett csapadék hatására ugyanis bőséges a fák virágzása, ami mérsékelheti a terméskiesést. Május elején-közepén véglegessé válik, hogy milyen a terméskötődés mértéke, de már most sokan úgy vélik, hogy "egy normális, közepes termés még összejöhet".

Erre a nyírségi termelőknek nagy szükségük is lenne, hiszen nem csak az idén okozott kárt a térségben az időjárás. Tavaly, 2011. május 6-án mínusz 7-8 Celsius-fokos fagy tarolta le a burgonya-, a borsó-, a napraforgó és korai kukoricatáblákat, valamint a gyümölcsfákat. A terméskiesést akkor 10 milliárd forint értékben állapították meg.

Sok csapadék, belvizek vagy szélviharok, forgószelek

Két évvel korábban, 2010. június 7-én valóságos trópusi vihar tombolt Szabolcs megye középső részén, Tiszavasváritól Nyírbogdányon át Beregsurányig hatalmas jégesővel kísérve. Az öklömnyi jég összesen 7011 épületben tett kárt, főként a tetőszerkezetekben, a mezőgazdasági termelők ültetvényeit pedig földig tarolta, amerre elhaladt. A gazdálkodók kára meghaladta a 6 milliárd forintot.

Még korábban, 2007. április végén, május elején több fagyos, mínusz 6-8 fokos hideg éjszakát jegyeztek fel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és akkor a teljes gyümölcstermés 90 százaléka pusztult el. A kár több mint 15 milliárd forint volt, mert csupán almából 30 ezer hektárt meghaladó ültetvény volt még akkor, szemben a mostani közel 16 ezerrel.

Persze a jelentősebb természeti csapások mellett több kisebb-nagyobb is érte Szabolcsot a legutóbbi öt évben, és volt, amikor a sok csapadék, belvizek vagy szélviharok, forgószelek pusztítottak nem egy településen.

A meteorológusok szerint a szélsőségessé vált időjárás a klímaváltozás, a felmelegedés következménye lehet. Ahhoz azonban - teszik hozzá -, hogy az éghajlat egyértelmű változásáról lehessen beszélni, hosszabb időszak, legalább 30-50 év tapasztalatainak összesítésére lenne szükség.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában