Helyi közélet

2012.09.19. 15:32

A befektetőbarát Csenger

Csenger - A működéshez elengedhetetlen alapot biztosít, hogy egy húron pendül a képviselő testület.

Csenger - A működéshez elengedhetetlen alapot biztosít, hogy egy húron pendül a képviselő testület.Egyre többet hallani százmilliós beruházásokról az 1969 után újra járási székhellyé váló Szamos-parti kisvárosban, ahol nagyon is a földön járnak. Azon a földön, amit nagy becsben tartanak, hiszen értékes, jól termő, sokak számára jelenti a boldogulást, a tisztes megélhetést. Már a középkortól Szatmár vármegye egyik meghatározó településének számított Csenger, melynek remek lehetőségeket kínál a jövőben az a földrajzi tény, hogy mindössze 18 kilométerre fekszik Szatmárnémetitől. A helység első embere egy szép, új világ képét festi – tényekkel alátámasztva.

Aki Csenger nevét hallja, óhatatlanul hozzákapcsolhatja Makovecz Imre nevét, ami most méginkább aktuális párhuzam.

Forján Zsolt: Való igaz, Makovecz Imrének rengeteget köszönhet a város, melynek központja egyértelműen a tervei alapján újult meg az elmúlt évtizedekben. Kevesen tudják, ami tény: Magyarországon egyedül Csengerben található általa tervezett görögkatolikus templom. Ettől a tanévtől pedig az ő nevét vette fel az általános iskola épülete, tehát méltóképpen őrizzük az emlékét.

A Makovecz Imre Általános Iskola parkjában pénteken és szombaton immár tizenegyedszer rendezik meg a Csengeri Almafesztivált. Lehet még újat mutatni tizen túl is?

Forján Zsolt: Mindenképpen, hiszen minden rendezvény más, folyamatosan új tapasztalatokkal gazdagodunk. Megközelítőleg 1000 hektáron folyik intenzív almatermelés e vidéken, a termést bel- és külföldre egyaránt szállítják. A fesztiválon komoly hangsúlyt fektetünk a szakmai  konferenciára, persze, mindemellett a szórakozásra, a kikapcsolódásra gondolva színes programot kínálunk mindkét napon.

Ahhoz képest, hogy 2007 decemberében félig leégett a Szamos cipőgyár, sikerült újjáépíteni, Joseph Seibel neve szintén összeforrt a várossal. Mennyire áll stabil lábakon a cég?

Forján Zsolt: Magyarország legnagyobb cipőgyáráról van szó, ahol 700 főt alkalmaznak. Tavaly 1,1 milliárdos beruházást hajtottak végre felerészt állami támogatással. Az új technológia révén komplett lábbelik készülnek a talptól a felsőrészig. A TÉSZ-pályázatok révén helyi vállalkozók is fejlesztenek, közülük kettő már túl van a megvalósításon a munkahelyek teremtésével együtt. Nagy beruházás az Apáti Ferenc ügyvezető nevével fémjelzett Csenger-Ker, ahol a 800 millió forintos beruházás során minimum 30 új munkahely létesül. Ősszel indul egy új húskombinát, 6000 sertést tenyésztenek, ez a mai világban úgyszintén megbecsülendő vállalkozás. Hat hektárnyi területet vásárolt a város, hogy tovább fejlessze ezáltal is az ipari parkot. Egyébként a Külgazdasági Hivatal által kiírt pályázaton Csenger elnyerte a befektetőbarát település címet. és a titulus kötelez bennünket. A város és Óvári közötti út építésére beadtuk a pályázatot, ha megvalósul, nagy előrelépést jelentene.

Jelenleg is futó projekt a szennyvízberuházás, ami alapjaiban változtathatja meg a csengeriek komfortérzetét.

Forján Zsolt: A most aktuális beruházás kezdetéig mindössze 8 százalékos volt a kiépítettség. Az 1,880 milliárdos összköltségvetésű munkából közel 300 millió forint a saját erő. A hálózat nemléte miatt magas a daganatos megbetegedések száma, a változással érezhető csökkenésben bízhatunk. Mivel a legközelebbi kórházak Mátészalkán és Fehérgyarmaton vannak, szükségszerűnek tartottuk, hogy épüljön egy járóbetegellátó központ. Jövőre 18 szakorvosi ellátással készülne el az 530 millió forintos projekt, jelenleg folyamatban van a közbeszerzési eljárás. Nem pusztán kistérségi szerepet töltene be az egészségügyi centrum, a partiumi részt is bevonnánk, azok a honosítottak az érintettek, akik fizetik a társadalombiztosítási járulékot. 

Mi teljesült már be a közelmúltban a tervekből?

Forján Zsolt: A FETIKÖVIZIG-gel közös projekt valósult meg a kerékpárút átadásával. BM-pályázat révén megújult az újtelepi óvoda. Elkezdtük a belterületi vízrendezés első ütemét, a pályázatnak 307,5 millió forintos az összköltségvetése. Korábban nem volt eszköz az önkormányzat birtokában, uniós pályázat útján jutottunk egy 16 tonnás  kotró-rakodógéphez és két új MTZ-hez és különböző munkaeszközökhöz. Fóliasátorban 0,3, szántóföldön 3,5 hektáron termelünk, ezáltal az 1200 adagos, maximális kihasználtságú iskolai konyhának sincs annyi kiadása, mintha nem az önkormányzat termelné az alapanyagokat. Vásároltunk földterületet, hogy a továbbiakban eladásra is termeljünk zöldséget. A Start-közmunkaprogramban 260 fő vesz részt. Értéket teremtenek, árkot építenek, drótot fonnak, betonüzemben dolgoznak, mezőgazdasági munkát végeznek. Rendbe tesszük a régi temető környezetét.

Csengerhez közel van a magyar-román határ, de a fejlesztéseknek nem lehet határt szabni. A lendületből ítélve még korántsem teljes a felsorolás.

Forján Zsolt: Mi tagadás, bővelkedünk a beruházásokban. Lakópark építését tervezzük a régi Kossuth utcai futballpálya területén a fiatal pároknak. Harminchat férőhelyes ifjúsági szállásra alkalmas épületet alakítunk ki. A régi rendőrség épületében kap helyet az O sváth-gyűjtemény. A közel fél milliárd forint értékű hagyaték gondozásával nyitunk a turisztika irányába. Ezt a célt szolgálja a kerékpárút, a Csenger és Komlódtótfalu közötti híd tervezése, a vízi és az ökoturizmus fejlesztése . Az úgynevezett Támasz-ponton a fogyatékos emberek foglalkoztatását szeretnénk megvalósítani. A kistérségi szintű Gyermek-Esély 3 éves programban több mint harminc embert foglalkozhat a hátrányos helyzetű gyerekekkel, melyet a Magyar Tudományos Akadémiával közösen pályázva nyertünk el 530 millió forint értékben. Bentlakásos, 50 férőhelyes idősek otthonát szeretnénk létrehozni a régi vas-műszaki épületében. Tervezzük egy tanuszoda megépítését, ami illeszkedne a mindennapos testnevelés folyamatába.   A működéshez, a fejlesztéshez elengedhetetlen alapot biztosít, hogy egy húron pendül a képviselő testület, harmonikus az összhang a tagok között. Ez mindennél többet ér!

Névjegy

Forján Zsolt

Születési év: 1979

Végzettség: Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas – környezetgazdálkodási mérnök, Debreceni Egyetem – humán menedzsment szakértő

Családi állapot: nőtlen

Életpályája: térségi menedzser (2001–), Csenger Térségi Kht. ügyvezető igazgatója (2004–), megyei közgyűlési tag (2006–), polgármester (2010–)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában