Helyi közélet

2012.09.27. 08:50

Megszűnhet a mérgezés forrása

Nyíregyháza - Valaha tó volt a szemétlerakó, a tervek szerint pedig erdő lesz. Ha lesz.

Nyíregyháza - Valaha tó volt a szemétlerakó, a tervek szerint pedig erdő lesz. Ha lesz.Szentesi Péter, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója avat be az aktuális történésekbe: – A dolgok jelenlegi állása szerint hatóságilag rendben van az ügy. Évekkel ezelőtt kiadtunk egy kötelezést a műszaki beavatkozásra a nyíregyházi önkormányzatnak, ami gyakorlatilag a kármentesítésre vonatkozik. A műszaki beavatkozás módszerének kidolgozója az Elgoscar 2000 Kft., ők egy úgy nevezett fitoremediációs eljárást javasoltak.

Növényekkel tisztítanak

Ennek az a lényege, hogy a veszélyes hulladékot a meder egy részéből kitermelik és átdeponálják a másik részre. Ezt aztán termőtalajjal borítják be, majd olyan növényzettel látják el, (lágyszárú növények, cserjék és fák) amik gyökérzeteiken keresztül felszívják a hulladékokból a talajba távozott mérgező anyagokat és azokat saját sejtszerkezetükbe építik. A víz megtisztítása úgy történik, hogy termelőkutakat fúrnak ebbe a felhalmozott hulladékdombba, amiken keresztül kiszívják a szennyezett vizet. Azt megtisztítják, majd jelentős részét visszalocsolják. Ez részben a növényeket táplálja, másrészt pedig a talajban maradt szennyezőanyagokat oldja – mondta.

Kérdésünkre, hogy nem lenne e egyszerűbb az egész gödröt kikaparni és úgy megtisztítani, ezt a választ kapjuk:

– Dehogynem, csak a kiásott, veszélyes hulladéknak minősülő talajt nem tudnánk hová rakni. A szállítási költségek és a kijelölt lerakókban való tárolás díja iszonyatos költségeket generálna és sokkal nagyobb környezeti kockázattal is járna. Tisztább és olcsóbb is ez a megoldás, ráadásul a kármentesítéseket mindig a legjobb helyben végezni. Persze mindez nem fog egy év alatt végbemenni. Folyamatosan ellenőrizzük a területet, évente háromszor-négyszer talaj- illetve vízmintát gyűjtünk. Jelenleg talán hét-nyolc alkotó tekintetében sokszorosan meghaladja az egészségügyi határértéket a szennyezettség mértéke. A szerves anyagok nagy része időközben lebomlott, a különböző tényfeltárási dokumentációkban említett nikkel, arzén, bór, alumínium azonban még mindig jelen van – nyilatkozta.

Igaz Géza, a terület résztulajdonosának állásfoglalása:

– Megdöbbenten olvastam a Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatójának a nyilatkozatát, hogy a területről a hulladékot nem szállítják el, és helyben alkalmazható technológiával engedélyezik a kármentesítést.

Elképesztő látvány lesz

Még megdöbbentőbb, hogy a közel 26 hektár hulladéktelepből 5 hektáron mégis kiássák a hulladékot, amit áthalmoznak a maradék 21 hektár területre, ezzel a szennyezőtest közel 1,5 m-el megemelkedik. Elképesztő látvány lesz a jövőben, mint egy piramis fog a Csárda utcai lakosok ingatlanjai fölé emelkedni. Érthetetlen, hogy mennyire nem veszik figyelembe a helyben lakók érdekeit. Nem elég, hogy 50 évig szenvedték a hulladéktelep közelségéből faladó hátrányt, most egyfajta végítélettel továbbra is büntetik az ott élőket, hogy örökre szembesülniük kelljen a felhalmozott szemét látványával, és a továbbiakban is fennálló veszélyével.

Az önkormányzat, valamint a környezetvédelmi hivatal eddigi szokásaihoz híven, egyfajta váll-vetett cinkossággal, fittyet hány a telep felszámolásával kapcsolatos törvényeknek, jogszabályoknak, megyei bírósági, legfelsőbb bírósági ítéleteknek, ügyészségi iránymutatásoknak. A környezetvédelmi hatóság a 2178-16/2006. számú határozatával a szeméttelep felszámolására kötelezte az önkormányzatot. Ez azt jelenti – az akkor érvényben lévő hulladéklerakókkal kapcsolatos rendelet előírásainak megfelelően – a területen lévő hulladéktömeget ki kellett volna emelni, és megsemmisítésre elszállítani. Ugyanis a jogszabály szerint ahol a hulladék érintkezik a felszín alatti vízzel, ott csakis kizárólag a felszámolás technológia alkalmazására kerülhet sor.

Ha szennyezés maradna fenn, úgy a felszámolás részeként kármentesítést kellene engedélyezniük.

Megoldás a köz érdekében

Rendes Sándor a nyíregyházi önkormányzat sajtószóvivője is válaszolt lapunk kérdéseire.

- A borbányai kármentesítési projekt az első körös bírálat során támogatott minősítést kapott, jelenleg a projektelemek részletes kidolgozása folyik. Amennyiben a második körben is nyer a pályázat, úgy több mint 1,5 milliárd forintból 100%-os támogatási intenzitással, önkormányzati önerő nélkül 2015 év végéig történhet meg a terület kármentesítése.

Korábban nem sikerült

A volt szemétlerakó tulajdonjogának megszerzése valóban nehézségekbe ütközött, e nélkül azonban a pályázat benyújtása sem volt lehetséges. Emlékeztetni szeretném az olvasókat arra, hogy ez a probléma több évtizedes múltra tekint vissza, amellyel az előző önkormányzatoknak nem sikerült megküzdeniük, nem is beszélve arról, hogy ez a rengeteg szemét mikor, hogyan és milyen módon került egykor a területre.

Közel a tízszeresét kérték

A terület egyik résztulajdonosával már korábban is volt hasonló vitája az önkormányzatnak (Keleti elkerülő út), akkor is és most is a jogszerű és a nyíregyháziak érdekét szolgáló megoldást kerestük. A tulajdonosok által követelt árat, amely a későbbi kisajátítás során megállapított ár közel tízszerese volt, nyilvánvalóan nem fogadhatta el az önkormányzat, ezért indított kisajátítási eljárást a terület megszerzésere. Az önkormányzat az eljárás során - a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal 641-53/2011/Ha. számú 2011. szeptember 20. napján kelt határozata alapján - megszerezte az ingatlanokat. A kisajátítási hatóság a nyíregyházi 01684/1 hrsz-ú 870 m2 nagyságú ingatlan forgalmi értékét 91.350,-Ft-ban állapította meg, míg a 01684/9 hrsz-ú 21 ha. 2687 m2 nagyságú ingatlan értékét 65.932.970,-Ft-ban.

A földhivatal az önkormányzat tulajdonjogát 2011. október 07. napjával jegyezte be a közhiteles ingatlannyilvántartásba. Az ingatlant az önkormányzat 2011. október 13. napján vette birtokba. Ez a jogi lehetőség korábban is rendelkezésére állt volna az előző önkormányzatnak, érthetetlen, hogy miért nem éltek vele.

Az Ny. Bővítés Kft. és a Thermál-Ép Kft. a kisajátítási hatóság határozatát a Nyíregyházi Törvényszék előtt megtámadta, vitatta a kisajátítás jogalapját, valamint az összegszerűséget (azaz a kártalanítás összegét). A bíróság azonban 3.K.22.263/2011/18. sz. közbenső ítéletével megállapította, hogy a kisajátítás jogszerűen történt.

A volt résztulajdonos önkormányzatra vonatkozó állításait nem kívánjuk kommentálni, az abban foglaltakat határozottan visszautasítjuk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában