A leszokás maga a megelőzés

Szabolcsban a kötelező éves tüdőszűrés mellett légzésfunkció vizsgálat segíti a COPD korai felismerését és eredményes kezelését.„Nincs túl késő!” – ez lett az idei évben az alattomos tömeggyilkos, a COPD (idült hörghurut-tüdőtágulás) november 14-ei világnapjának mottója, november 15-én pedig a kialakulásában szerepet játszó dohányzás elleni, 1974-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult „Ne gyújts rá!” - mozgalom világnapja van.

– Az Országos Egészségfejlesztési Intézet számítása szerint a dohányzás évente mintegy 80 milliárd forintos veszteséget jelent a magyar társadalom számára – mondta Vokó Zoltán egy korábbi budapesti sajtótájékoztatón. – A dohányzással kapcsolatos állami bevételek 2010-ben meghaladták a 360 milliárd forintot, míg a társadalom ezzel kapcsolatos kiadásai 441 milliárd forintra rúgtak. A kiadások jelentős részét a dohányzással kapcsolatos egészségi problémák kezelésére fordították. Ezzel együtt 2010-ben 20 ezer ember halálát okozta közvetlenül a dohányzás - emelte ki Vokó Zoltán.

Elhatározás nélkül nem megy

– A dohányzás következményeként 15 percenként meghal egy ember Magyarországon. A rákos megbetegedések 90, a COPD 80, a szív- és érrendszeri betegségek 62, míg az agyér betegségek (stroke) 58 százalékában a dohányzás az oka a betegség kialakulásának. A WHO népegészségügyi katasztrófának tartja a dohányzást, 2020-ra a világon az elsőszámú vezető halálok lesz – támasztja alá további adatokkal a tényeket dr. Obbágy Veronika, a Jósa András Oktatókórház Megyei és Városi Tüdőgondozó osztályvezető főorvosa.

– Sajnos az intézetünk ellátási területén is egyre több COPD-s beteg van. Csak 2005 és 2008 között a duplájára nőtt a megbetegedések, és ötszörösére az idült hörghurut-tüdőtágulat miatt elhunytak száma. Ez utóbbiban szerepet játszik, hogy sokan csak középsúlyos vagy súlyos állapotban kerülnek szakorvoshoz, amikor a krónikus köhögés, az egyre erősödő légszomj drasztikus életminőség-romlást eredményez – magyarázza a tüdőgyógyász, jelenleg 4–5000 ilyen betegről tudnak. Pedig Szabolcsban a kötelező éves tüdőszűrés mellett légzésfunkció vizsgálat is segíti a korai felismerést és az eredményes kezelést.

– A betegség nem gyógyítható, különösen veszélyeztetettek a 40 év feletti több mint 10 évig dohányzók – jelenti ki Obbágy Veronika –, de a tünetek enyhíthetőek, a fizikai terhelhetőséget tudjuk javítani éppúgy, ahogy az egészségi állapotot, valamint megelőzhetjük a betegség progresszióját, a szövődmények kialakulását. A kezelés viszont akkor eredményesebb, ha a gyógyszeres terápiát megelőzően a beteg leszokik a dohányzásról – említi a főorvos, ez viszont a páciens elhatározása nélkül nem megy. A szakorvosok segítenek a leszokásban, a legnehezebb helyzetben azok vannak, akik naponta több mint 20 szál cigarettát szívnak, az ébredést követő fél órában rágyújtanak, vagy egy héten belül visszaszoknak a dohányzásra.

Egyetlen nap is számít

Az Amerikából indult mozgalom célja, hogy a dohányzók legalább egy napig nem gyújtsanak rá. Azonnal érezhetőek lesznek a „füstmentes élet” előnyei, hiszen már öt perc alatt visszaáll a vérnyomás és a pulzusszám, húsz-harminc perc alatt javul a szervezet oxigénellátása. Fél óra elteltével elkezd ürülni a nikotin a szervezetből és egy óra alatt a negyedére esik vissza a vérben a nikotinszint.

A leszokásban nemcsak a helyi szakemberek tudnak segíteni, hanem az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ is, ahol képzett pszichológusok és orvosok nyújtanak segítséget az ingyenesen hívható 06-40-44-20-44-es telefonszámon a nap 24 órájában.

Nők és férfiak

A dohányzó férfiak 16, míg a nők 19 évvel élnek rövidebb ideig. Ennek ellenére a legfrissebb felmérések szerint Magyarországon a férfiak 32, a nők 23 százaléka dohányzik minden nap. A dohányzó férfiak száma lassú csökkenést, a nőké viszont stagnálást mutat.