Háborús hangulatok

Megint megosztotta a szilveszteri tűzijáték a lakosságot. Míg ugyanis remekül szórakoztak mindazok, akik az égbe lőtték a röppentyűket, dobálták szanaszét az egyébként betiltott petárdákat, addig a békére és nyugalomra vágyókat, a kisgyermekeket altatókat, a kutyákat tartókat az idegbaj kerülgette. M. Magyar László jegyzeteHiába ismerjük a szilveszteri szokást, hogy a zajongás, a nagy ricsaj, a fülsüketítő durrogtatás elűzi a gonosz lidérceket, a rossz szellemeket, az emberek többsége még sem tud megbarátkozni ezzel az ősi szokással, amely inkább emlékeztet a háborúk félelmetes hangjára, mintsem az önfeledt és kulturált szilveszteri szórakozásra.

Megdöbbentő képeket is láthattak mindazok, akik vették a bátorságot és kimozdultak az év utolsó éjjelén a szobafalak védelméből. Volt olyan édesapa, aki óvodáskorú gyermekét tanította arra, hogyan kell meggyújtani és gyorsan elhajítani a petárdát. Láthattunk olyan baráti társaságot is, hogy a srácok a hozzájuk tartozó lányok lábához hajigálták a petárdákat, s nagyokat röhögtek az ijedtségük láttán. Mindez persze csak addig mulatságos a számukra, amíg valamilyen súlyos tragédia nem következik be. Évről évre okoz csonkulásos balesetet pirotechnikai eszköz, s nem tanulunk ezekből az esetekből. Nem véletlen, hogy hazánkban 2005 óta tilos a petárda használata, illegális úton azonban sokan hozzájutnak.

Lesz még életünkben jó néhány szilveszter, s így tűzijáték is. Vegyük azonban figyelembe szórakozás közben, hogy mások is élnek környezetünkben. S erre igyekezzünk nevelni fiainkat és leányainkat is...!