Csengerből a tengerre!

Csenger - Katona Sándor bizonyára rengeteget mesélt családjának, barátainak és ismerőseinek kalandjairól. – Érdeklődéssel olvastam a megyénkbeli haditengerészekről szóló írásokat, egyrészt a kemecsei tengerészről, másrészt Komiszár Dénes helytörténész kiegészítő cikkét.

Ezeket az adatokat szeretném kibővíteni egy adalékkal, s közzétenni, hogy bizony Szatmárból, közelebbről Csengerből is szolgáltak a K.u.K. hadihajóin.

– A Csengeri Helytörténeti Múzeumba még 1997-ben került az a korabeli fotográfia, melyen büszkén feszít a Szamos partjáról származó haditengerész – Katona Sándor. A fénykép hátoldalára saját kezűleg a következőket írta: „Katona Sándor 1916. Július 17-én csináltattam Pólába, a Viribus Unitis Csatahajón, mint Hadi tengerész” – tájékoztatta lapunkat Fábián László, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője.

A legkorszerűbb csatahajó

– A haditengerészetnél szolgálni abban az időben nagyobb dolog volt a huszárságnál is, hiszen huszárokhoz már addig is sok csengeri-szatmári legény került, ám haditengerészről vajmi kevésről van tudomásom. Az Osztrák-Magyar Monarchia a haditengerészetet már az első világháborút megelőző évtizedekben egyre inkább felfejlesztette, 1911 és 1912 között fejeződött be a Tegetthoff osztály négy egységének építése, melynek egyik legkorszerűbb tagja volt a fentebb említett Viribus Unitis csatahajó a maga 21 595 tonnájával, tizenkét 305 milliméteres ágyújával, valamint harminc kisebb kaliberű lövegével. A haditengerészet legnagyobb támaszpontja Póla volt.

(A teljes cikket elolvashatja a Kelet-Magyarországban vagy a Kelet.hu-n.)