Padlót fogott a meggy ára

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Nyár van, s javában dúl a meggycsata. A termés jónak ígérkezik, de a piac az idén is cserben hagyta a gazdákat.– Az alacsony felvásárlási ár komoly probléma, de azt önállóan sem a meggytermesztők, sem a feldolgozók nem tudják megoldani – mondta lapunknak Rácz Imre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárgazdálkodási Kamara elnöke. – A minisztériumban több egyeztetés is volt az utóbbi időszakban az ágazat szereplői között, de eddig sajnos nem közeledtek az álláspontok, mindenki köti az ebet a karóhoz. Véleményem szerint a sajtóban üzengetés rossz megoldás, tárgyalóasztalhoz kellene ülni végre, és nem egymásra mutogatni. Az egyeztetésben a kamara természetesen partner.

A napokban beindult a meggyszezon, azonban Nagycserkesz környékén, valamint a megye más pontjain némák maradtak a gyümölcsszedő gépek. Pénteken több termelői értékesítő szervezet (tész) úgy döntött, hogy a feldolgozó­cégek által kínált alacsony felvásárlási ár miatt nem kezdik meg a meggy szüretelését.

Külföldről jött segítség

– A feldolgozók kevésbé vannak kényszerhelyzetben, hiszen ők akár külföldről is beszerezhetik a meggyet, a gazdáknak viszont a megérett gyümölcsöt le kell szedniük, és ha nem teszik, pár nap múlva már nem gondolhatják meg magukat – nyilatkozta lapunknak Rácz Imre, amikor a kialakult helyzetről, a meggy felvásárlási ára miatti gondokról kérdeztük.

Keczkó Pétert, a nagycserkeszi Penta Família Szövetkezet elnökét azzal kapcsolatosan kerestük meg, hogy a hétvégén történt-e valamilyen változás a „meggyfronton”.

– Romániából, Lengyelországból és Belgiumból is jelentkeztek feldolgozók, hogy nagy tételben vásárolnának meggyet, így a hét második ­felében megkezdődik a szüret a Nagycserkesz térségi gyümölcsösökben. Sokkal jobb árat kínálnak a gyümölcsért, mint a magyar feldolgozók – válaszolta a Penta Tész elnöke.

– A hazai feldolgozóiparral nincs még megállapodásunk önköltség feletti felvásárlási árról. A hatvan forintos kilónkénti árat nem tartjuk elfogadhatónak továbbra sem, a szűkített önköltségi ár legalább száz forint. Természetesen tudunk róla, hogy a szárral szedett friss piaci meggyért 200 forint körüli árat adnak a felvásárlók, azonban az azonnali fogyasztásra szánt gyümölcs a hazai meggytermésnek mindössze a tíz százalékát jelenti – mondta el az elnök.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a tész-tagok nem kötöttek-e valamelyik feldolgozócéggel szerződést, ami most kötelezné őket szüretre, szállításra .

A hazai ár nem elfogadható

– Az év elején kötöttünk egy keretszerződést, amiben a mennyiséget és a szállítás ütemezését rögzítettük. Abban még nincs szó az árról, hiszen közbeszólhat a fagy, nem tudni, milyen lesz a virágzás – válaszolta Keczkó Péter. – A termesztőkben fel sem vetődött, hogy a feldolgozók most etikátlanul jóval az önköltség ár alatt vennék át a meggyet. Egyébként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szankcionálja azokat, akik önköltségi ár alatt értékesítenek. Miért várják el ezt a gazdáktól? – tette fel a költői kérdést.

Kóder György és családja több évtizede termeszt meggyet. Az évek során újabb és újabb gyümölcsöst telepítettek, napjainkban 45 hektáron kellene a meggyet szüretelni.

– Nem tudom, miért ilyen alacsony a felvásárlási ár, s mi lehet ezzel a feldolgozócégek célja. Az idén nincs olyan nagy rekordtermés, ami indokolná a nyomott árakat – gondolkodott hangosan Kóder György. – Átlagban száz forint körül van a meggy önköltségi ára. Vannak olyan munkálatok, amelyeket mindenképpen el kell végezni, gondolok a metszésre, a gyomtalanításra. Permetezni is kell évente 8–10 alkalommal rovarölő és gombaölő szerekkel, lomb­trágyával. Most egyelőre mi is kézzel és szárral szedjük a meggyet, de ezt 45 hektáron nem lehet megcsinálni, ­rengeteg gyümölcsről van szó. Ha nincs más, akkor ­keresünk más piacot, ahol többet ­adnak érte. Csak azt nem érti az ember: ha külföldi cégnek megéri több pénzt adni érte, akkor a hazai feldolgozóknak miért nem éri meg!?

KM-MML, MJ

Egy kényszerpályán mozgó ágazat

– A most kialakult felvásárlási ár a feldolgozók számára is egy kegyetlen és lehetetlen helyzetet teremtett – mondta el megkeresésünkre dr. Szórádi Sándor, a tyukodi Szatmári Konzervgyár és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója.– Figyelembe kell venni viszont, hogy az európai meggy­piacon vagyunk, s ennek a piacnak rajtunk kívül szereplője még Törökország, Lengyelország, Szerbia, Németország és Ausztria is. Jelentős piaccal leginkább Németország és Ausztria rendelkezik, vagyis az ötcsatornás termelői hátteret egy másfélnyi felvevőpiacnak kellene eltartania. A mostani helyzet annak is köszönhető, hogy a világpiacon jelentősen lecsökkent a meggy-késztermék fogyasztása, így a nyugatnémet és az osztrák áruházláncok polcain hatalmas készletek halmozódtak fel.

– A magyar feldolgozók ugyanúgy szenvednek ettől a helyzettől, mint a gazdák, és ez senkinek se jó, mindenki kényszerpályán mozog.