2015.07.02. 08:05
Kislétai gyermek-sanyargatás: megtörténhet újra?
Kisléta - Mint ahogy arról beszámoltunk: egy kislétai családban a szülők eleinte éjszakánként, majd délutánonként is bezárva tartották 11 éves gyermeküket.
Kisléta - Mint ahogy arról beszámoltunk: egy kislétai családban a szülők eleinte éjszakánként, majd délutánonként is bezárva tartották 11 éves gyermeküket.
Az egyik szomszéd értesítette a gyermekjóléti szolgálatot, amely aztán bejelentést tett a rendőrségen. A szülők ellen büntetőeljárás indult, a kislányt kórházban ápolták, négy testvérét ideiglenesen lakásotthonba helyezték.
Székely László, a gyermekjogok védelméért kiemelten felelős ombudsman vizsgálatot indított az ügyben. Információkat kért az illetékes védőnőtől, a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhivatal vezetőjétől, valamint az iskola igazgatójától. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az ombudsman jelentése milyen feladatokat ró a gyermekvédelmi szakemberekre, a gyámhivatal munkatársaira.
Az alapvető jogok biztosának vizsgálata rámutatott arra, hogy a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működésében fennakadások vannak – összegezte a jelentést lapunknak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának főosztályvezető-helyettese, dr. Hozdik László.
Emberi mulasztások
– Ha a rendszer tagjai nem élnek jelzéssel, a gyermekjóléti szolgálatok nem tudnak a veszélyeztetettség fokának megfelelő intézkedéseket tenni. Bejelentés hiányában pedig a gyámhatóságok sem szereznek tudomást a gyermek veszélyeztetettségéről, vagyis nem tudnak eljárni. Ugyanakkor azt hozzá kell tenni, hogy a jelzőrendszer működését megnehezíti, ha olyan gyermekről van szó, akinek kevés kapcsolata van annak tagjaival (például ha magántanuló).
– A konkrét eset után készült jelentés felhívta a gyermekvédelemben és a gyámügyi igazgatásban dolgozó szakemberek figyelmét a hiányosságokra, és hatékonyabb, pontosabb munkára ösztönöz. A jogi szabályozás alapvetően megteremti a hatékony működés feltételeit, általában emberi mulasztásra vezethetők vissza a hasonló esetek. Vagyis a feladat az, hogy minden, a gyermekvédelemben érintett szerv, intézmény és személy eleget tegyen a szakmai előírásoknak és a törvényben foglaltaknak. Elő kell segíteni, hogy megfelelő ismereteik legyenek ahhoz, hogy a veszélyeztetettséget felismerjék.
– Ezt a célt szolgálják a szakmai anyagok, de fontos az ismereteket képzéseken, szakmai napokon, a gyermekjóléti szolgálatok esetmegbeszélésein feleleveníteni. Az is lényeges, hogy az állampolgárok is jelezzék az ilyen eseteket a gyermekjóléti szolgálatnak, esetleg a gyámhatóságnak.
– Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálatnak a működés megkezdéséről, céljáról, tartalmáról, elérhetőségéről, valamint a szolgáltatások igénybevételének lehetőségeiről tájékoztatnia kell a település lakosságát. A gyermekjóléti szolgálatok a tapasztalatok szerint ezen kötelezettségüknek eleget tesznek.
Intézkedésekre van szükség
Dr. Hozdik László elmondta: a jelentés alapján intézkedésekre van szükség.
– A gyermekveszélyeztetettség mielőbbi felismerése érdekében, és azért, hogy a gyermek érdekét legjobban szolgáló döntések szülessenek, fel kell hívni a gyermekjóléti szolgáltatók, a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszeri tagok figyelmét az e témában készült útmutatók használatára. A gyermekjóléti szolgálatoknak jobban kell figyelniük arra, hogy a magánszemélyek részt vegyenek ebben a folyamatban, és fel kel hívni a figyelmüket a tájékoztatási kötelezettségükre, ha úgy tapasztalják, hogy sérülnek a gyermekek jogai.
Egy életen át hordozza a lelki sebeket
– Felfoghatatlan, hogy sem az egészségügyi hálózatban dolgozók, sem pedig a szomszédok nem vettek észre semmit. Ennek nem lett volna szabad megtörténnie – mondta el véleményét dr. Nagy Edit, Nyírpazony családi gyermekorvosa. – Sajnos a közömbösség is teremthet ilyen szörnyűségeket, mert sokan inkább elfordítják a fejüket, csak ne kelljen rendőrséghez, hivatalhoz, bírósághoz fordulni. Az egészségügyben most is van kötelező ellátási terület, de a szabad orvosválasztás miatt az orvosnak kevesebb a lehetősége arra, hogy felfedezzen ilyen eseteket.
– Időnként utánajárok annak, miért nem jelenik meg nálam több hónapig egy fiatalabb gyermek, s általában kiderül, hogy már régen egy másik kollégához jár. Ilyenkor szerencsés volna hivatalos kikérővel jelezni a háziorvos felé, hogy máshová került az ellátott. Sajnos kikerülhet egy gyermek az egészségügy látóteréből, s mi már csak azt vesszük észre, hogy elmaradoznak a vizsgálatokról – mondta el a szakember, és hozzátette: a bezártságban elszenvedett lelki sérüléseket bizonyosan egy életen át magában fogja hordozni a gyerek, s csak nagyon jól képzett szakember vállalkozhat arra, hogy segítsen neki a traumákból feldolgozni valamennyit.
Kisléta - Az ombudsman szerint a kislétai bezárt kislány esete komoly tanulságokkal szolgál mind a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésével, mind a lakókörnyezet szerepével kapcsolatban. Azt mutatja, hogy minden jelzés számít a gyermekek veszélyeztetettségének felismerése és a megelőzés szempontjából. tovább »
Kisléta – Mint ahogy arról beszámoltunk, egy 11 éves kislétai lányt legalább egy évig bezárva tartottak a szülei – az esetre úgy derült fény, hogy a szomszéd, akitől a lány vizet kért, értesítette a hatóságokat. Mindenkiben azonnal felmerül a kérdés: hogy történhetett meg, hogy ilyen hosszú időn át senki sem vett észre semmit. tovább »
Kisléta – Az utcában élők mindig csak négy gyermeket láttak az udvaron játszani. tovább »
Kisléta – Legalább egy éven át tartotta éjszaka, majd délutánonként is bezárva 11 éves lányát egy kislétai pár. A gyereket a zsaruk szabadították ki zárkájából, amelynek berendezése egy bili és egy matrac volt. tovább »
Kisléta – Szinte rabként tartotta fogva tizenegy éves kislányát egy pár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán – került fel a Zsaru Magazinnak az esetről írt cikke a rendőrségi honlapra szerdán. tovább »
