2015.08.05. 07:36
Munkanélküliség: hatalmasak a különbségek megyén belül is
Szabolcs-Szatmár-Bereg - A megyén belül nagyok a különbségek: van, ahol 2,6 százalékos, és van, ahol 36 százalékos a munkanélküliség.
Szabolcs-Szatmár-Bereg - A megyén belül nagyok a különbségek: van, ahol 2,6 százalékos, és van, ahol 36 százalékos a munkanélküliség.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat havonta összegyűjti, hogy hazánk egyes településein hány álláskereső van. A honlapjukon olvasható legfrissebb adatok az április 20-ai állapotokat mutatják, ekkor 414 ezer regisztrált álláskereső volt az állami szervezet rendszerében, ami a munkaképes korú népesség 6,01 százalékának felelt meg. Rossz hír, hogy közülük minden negyedik egy évnél hosszabb ideje keres állást.
A megyék között Szabolcs-Szatmár-Bereg az utolsó előtti: a nyilvántartott álláskeresők aránya itt 11,06 százalék, szemben Győr-Moson-Sopron megye 1,74 (!) százalékával. A legfrissebb adatok szerint hazánkban egyetlen olyan település van, ahol meghaladja az 50 százalékot az álláskeresők száma, van viszont 28 olyan helység, ahol egyetlenegy sincs. A különbség megyénken belül is nagy: 2,7 és 36 százalék között van.
Megyénk 229 településéből Beregsurányban él a legkevesebb állás nélküli, az arány 2,6 százalék, irigylésre méltó.
– A titok? – kérdezett vissza Herka István. A Beregi-síkságon található falu első embere azt mondja: világéletében a munkában hitt, s büszke arra, hogy egy olyan település polgármestere, ahol ezt a szemléletet át lehetett adni.
Az emberek dolgozni akarnak
– A beregsurányiak szorgalmas emberek, újra dolgozni akarnak, a Start-programnak is köszönhetően a munka újra vonzó lett, mert értelmes feladatot, értéket teremtő elfoglaltságot ad jelenleg 75 embernek, akik tisztességesen, becsülettel elvégzik a feladatukat – magyarázta a községvezető. Az eredményben benne van, hogy viszonylag kis községként is jelentős az intézményhálózat, az önkormányzat nagyfoglalkoztatónak számít.
– Sokan ingáznak és a környező településeken dolgoznak, mások még távolabb mentek, Németországban, Angliában találták meg a képzettségüknek megfelelő állást – derült ki a polgármester szavaiból. Külön öröm, hogy Beregsurányban édességüzem épül, ahol 120–130 ember kaphat munkát.
– Most bizonyosodott be, a közfoglalkoztatás valóban lehet az első lépcsőfok, hogy az állást keresők visszajussanak a munka világába. Mióta épül az üzem, érezni a felfokozott várakozást, sokan ott szeretnének dolgozni – mondja Herka István, s nem titkolja: a kft. döntésében, hogy Beregsurányban építkezik, minden bizonnyal ott volt a helyiek szorgalma és akarata is. – Kis település vagyunk, de vonzóvá tudtuk válni, ahol kiszámítható a jövő – tette hozzá.
Sok a panasz
A megyei lista utolsó helyére Uszka került, a statisztika szerint 35,97 százalékos a munkanélküliség a kisközségben.
– Az április 20-ai állapottól már jobb a helyzetünk! – jegyezte meg Adorjánné Gál Éva. A közös polgármesteri hivatal uszkai kirendeltségének vezetője sorolta is, hogy a nem sokkal több mint 400 lelkes, a Szatmári-síkon fekvő településen márciusban indult a Start közmunkaprogram, májustól pedig a hosszú távú közfoglalkoztatás, így 137-en kapnak segély vagy járadék helyett magasabb bért.
– Mindössze 25–30-an lehetnek azok, akik most nem kerültek be a programba – összegzett a kirendeltségvezető, majd hozzátette: minden lehetőséget megragadnak arra, hogy legalább így munkát tudjanak adni az uszkaiaknak, mert arra sajnos nincs esélyük, hogy ott, az ukrán határ közelében bárki is munkahelyteremtő beruházásba fogjon, és értékteremtő, állandó feladatot adjon az embereknek. A szűkre szabott pénztárcában minden önkormányzatnak tologatnia kell a forintokat, mert a hosszú távú foglalkoztatási programok utófinanszírozásúak, a helyhatóságoknak kell megelőlegezniük a bér- és járulékköltségeket.
– Nagyon sokan a mezőgazdaságból próbálják megkönnyíteni a helyzetüket, ám sok a panasz. Az uborkázók mondják, hogy évek óta nem nő a felvásárlási ár, miközben a termesztés költsége egyre magasabb – utalt egy másik aspektusra Adorjánné Gál Éva –, de az sem túl szívderítő, amikor a más megyében szerencsét próbálók azzal térnek haza, hogy nem kapták meg a munkabérüket.
A legjobbak és a legrosszabbak
Van 28 olyan település Magyarországon, ahol nincs álláskereső. Ezek eloszlása nem egyenletes az, igen erőteljes a nyugati túlsúly: a legtöbb, tíz Győr-Moson-Sopron megyében található, nyolc ilyen település van Vas megyében, hét Zala megyében, három pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ötvenhárom településen egyetlen egy álláskereső van: az eloszlás hasonló az előbbiekhez, túlsúlyban vannak a nyugati országrész megyéi, keletről alig egy-két szereplő tudott beférni a listára.
Huszonhat településen a munkaképes korúak több mint 30 százaléka keres állást. A Napi.hu számításai szerint 26 ilyen település van az országban, és az előbbiekhez képest éppen fordított elhelyezkedésben: csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 14-et találhatunk, köztük az országosan is legrosszabb statisztikával rendelkező Tornanádaska, ahol a munkaképes korú lakosság több mint fele (52,09 százalék) állást keres. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét Tisztaberek (31,75 százalék) és Uszka (35,97 százalék) képviseli.
KM