Segítség lelkileg és anyagilag

Tiszarád - „Bármikor is jövünk Tiszarádra, mindig úgy érezzük, hogy hazajövünk.”

Nemcsak a szegénységgel, a nélkülözéssel kell szembenézniük napjainkban Kárpátalja magyar nemzetiségű lakóinak, hanem rettegniük kell attól is, hogy a férfiak behívót kapnak egy értelmetlen háborúba. Az elmúlt vasárnap a tiszarádi református templomban hangoztak el ezek a gondolatok azon az istentiszteleten, amelyen Pocsai Vince, a kárpátaljai Kígyós község lelkipásztora hirdette az igét.

Átvészelni a nehézségeket

Felidézte a történelem számos olyan viharát, amelyek Kárpátalját sújtották. Beszámolt a háború kárpátaljai hatásáról, következményeiről, majd annak reményében fejezte be beszédét, hogy az istenbe vetett hit és magyar–magyar kapcsolatok erősödése segít átvészelni a nehézségeket.

A határon túli nőszövetségi munkát Pocsai Vincéné nagytiszteletű asszony ismertette. Mint elmondta, a családok, a gyülekezetek megtesznek mindent a magyarság egysége és megmaradása érdekében, ha kell, még az utcára is kivonulnak tiltakozni az édesanyák, hogy ne vigyék el gyermekeiket a háborúba. Szólt arról az anyagi és lelki segítségről is, amelyet a testvértelepülés, Tiszarád nyújt a számukra, a két település ugyanis 2005-ben együttműködési szerződést kötött.

A méltóságteljes hangulatot fokozta a vasmegyeri Borsuk Jánosné éneke, aki a Honfoglalás című film betétdalát énekelte el.

Tíz éve kötöttek szerződést

– A gyülekezet tagjai, valamint a település lakói összefogtak, hogy anyagiakkal is segítsék Kígyóst. Előzetesen így százezer forintot sikerült összegyűjteni, az istentiszteleten részt vevők pedig további 93 ezer forint perselypénzt adtak össze – tájékoztatta lapunkat Papp Endréné presbiter, aki tíz évvel ezelőtt polgármesterként írta alá a testvértelepülési szerződést. Ugyancsak részt vett az istentiszteleten Kígyós akkori polgármestere, Kész Elemér is, aki a kárpátaljai település gyülekezetének ajándékaként egy szép, beregi hímzésű házi szőttest hozott ajándékba, megköszönve azt a szeretet, amivel Tiszarádon fogadják őket.

– Bármikor is jöjjünk el Tiszarádra, mindig úgy érezzük, hogy hazajövünk – tette hozzá befejezésül Kész Elemér.

KM-MML