Színre lép a csődgondnok, amikor nagyon beüt a krach

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A múlthét kedden hatályba lépett a magáncsődről szóló törvény. Az úgynevezett csődgondnokokat kiképezték, mostantól már kérhetik az ő segítségüket a fizetési nehézségekkel küszködő családok. Akik részt vesznek a programban, szinte minden vásárlást egyeztetniük kell a csődgondnokkal, cserébe viszont fizetéskönnyítést vagy akár tartozásuk egy részének elengedését kaphatják kedvezményként.

Az idén szeptember 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely a természetes személyek adósságrendezéséről, a magáncsődeljárásról, s annak intézményéről szól. A Magyar Bankszövetség szerint rövid távon 25 ezer, hosszabb távon akár 40 ezer családnak is megoldást jelenthet a magáncsőd intézménye. A részletekről Fazekas Sándor pénzügyi tanácsadót kérdeztük.

– Ennek az adósságrendezési eljárásnak az a célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek, egyéni vállalkozók, őstermelők adóssága (ebbe beletartozik valamennyi adósság, nem csak a banki tartozás) a szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezhető legyen – kezdte a szakember. Az adósságrendezés időszakában, amely 5, vagy 7 év, az adósnak rendszeresen meg kell fizetnie egy bizonyos összegű törlesztést, amelyet a megállapodásban határoznak meg. Amennyiben betartja az egyezséget, a tartozásának egy része alól mentesül és a fizetőképessége is helyreáll.

Három lépcsőben

Az eljárás első, bíróságon kívüli szakaszában 120 nap áll a felek rendelkezésére, hogy a főhitelező közreműködésével egyezséget kössenek. Ez a lépcső akkor eredményes, ha az adósságrendezésről szóló egyezséget minden kötelezett és hitelező elfogadja.

– A második lépcsőben, ha nem sikerül a megállapodást megkötni, az eljárás a bírósági adósságrendezés szakaszába lép – ismertette Fazekas Sándor. Ebben az adósnak együtt kell működnie a Családi Csődvédelmi Szolgálattal, az általa kijelölt családi ­vagyonfelügyelővel és a bírósággal. Az adós vagyonának, s jövedelmének felhasználása a családi vagyonfelügyelő jóváhagyása s ellenőrzése alatt történhet meg. A hitelezőkkel az egyezséget a vagyonfelügyelő készíti elő, és a bíróság hagyja jóvá. Ha az adós betartja a megállapodást, és a meghatározott törlesztést megfizeti, a bíróság mentesítő végzést hoz, s mentesül az adósság egy részétől.

A harmadik lépcső az adósságtörlesztés szakasza, az adósságtörlesztési tervet a bíróság hagyja jóvá, az érintett felek együttműködése itt is kötelező. Erre akkor kerül sor, ha az egyezséget az adós nem tudta teljesíteni. Ha az adós teljesíti az adósságtörlesztési tervben foglaltakat, a bíróság mentesítő végzést hoz.

– A csődeljárás megindulásával az adós és az adóstárs csődvédelem alatt áll, ezalatt nem kezdeményezhető, illetve nem folytatható az adóssal szemben végrehajtási eljárás és zálogtárgy ékesítésére sincs lehetőség – mutatott rá Fazekas Sándor. Ugyanakkor az adósságrendezés alatt álló személy hitelt sem kaphat.

Vannak határidők

Nem vehetnek részt az eljárásban azok, akik nem minősülnek belföldinek, vagy 200 ezer forint feletti magánjogi, illetve 500 ezer forint feletti szabálysértési bírság tartozásuk van, de kizáró feltétel az adó- és tb-tartozás is. Az eljárást két ütemben lehet elindítani.

– Az első ütemben – 2015. szeptember 1. és 2016. szeptember 30. között – azok kezdeményezhetik, akiknek pénzintézetnél, főhitelezőként az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett zálogjoga, vagy lakóingatlanra lízingszerződésük van, legalább egy hitelező felmondta, vagy lejárttá tette a hitelszerződést, vagy megindította a követelésérvényesítési eljárást, vagy valamelyik követelés-végrehajtás alatt ill. zálogtárgy árverés alatt áll. A kezdeményezés határidői jogvesztőek, érdemes mihamarabb tájékozódni a belépésről.

2016. szeptember 30-a után, a második ütemben már nem előírás a kezdeményezésnél a hitelfelmondás, vagy a hitelszerződés lejárttá tétele.

Minden részletes információ a kormányhivataloknál működő Családi Csődvédelmi Szolgálatnál kérhető.

A feltételek

Az adós ki is léphet, de...

Az adós az ügy „főszereplőjeként” bármikor megszüntetheti az adósságrendezési eljárást, ez azonban a törvény szerint meghiúsításnak minősül, ugyanúgy, mint a jövedelem, illetve vagyon eltitkolása. A meghiúsítás jogkövetkezménye, hogy az adós tíz évig nem vehet részt adósságrendezési eljárásban. A jogszabályi feltételeket teljesítő, jóhiszeműen eljáró adósok számára a még fennmaradó adósságok megfizetése alól a bíróság végleges mentesítést ad.

KM