Lánc, lánc, eszterlánc - mindenki mindenkinek tartozik?

Nyíregyháza - Megyei székhellyel rendelkező cégektől 18 esetben érkezett panasz a TSzSz felé.

Csermely Gábor a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) létrehozását azzal indokolta, hogy az építőipari kintlévőségek, lánctartozások nagysága 2013-ban egyes becslések szerint meghaladta a 400 milliárd forintot.

Egy 2014-es felmérés szerint, mely során ezer vállalkozást kérdeztek meg, a cégek nyolcvan százalékának volt késedelmes kifizetése, huszonöt százalékának volt öt éven túli kifizetetlen számlája, a vállalkozások felénél öt éven belül előfordult, hogy adót, munkabért, illetve beszállítót nem tudtak fizetni, mert nekik is késedelmesen fizettek – sorolta a lehangoló tényeket a szervezet vezetőhelyettese.

Csermely Gábor elmondta: Szabolcs megyei székhellyel rendelkező cégtől 18 esetben érkezett panasz a TSzSz-hez, a vitatott teljesítésnek 9 esetben volt megyénk a helyszíne. A szervezet vezetőhelyettese egy megtörtént esetet is elmesélt.

– A vállalkozó egy középület tetőszigetelésének felújítására szerződött. A munkát elvégezte, átadás-átvételi jegyzőkönyvben azt átvették, ám ezt később a megrendelő visszavonta azzal az indokkal, hogy nem a jogosult írta alá. A fentiek miatt a kifizetést megtagadták, a vállalkozó kérelemmel fordult hozzánk. A szakértői tanács a megtartott helyszíni szemle során megállapította, hogy a kivitelezés hiba- és hiánymentesen elkészült, jár a vállalkozónak a szerződésben meghatározott összeg. A megrendelő a szakvélemény alapján sem volt hajlandó a kifizetésre, ezért a vállalkozó a TSzSz szakvéleményével keresetet nyújtott be a bíróságra, majd a bíróság körülbelül fél éven belül első-, majd másodfokon is megállapította, hogy a vállalkozónak jár a díjazása – mondta Csermely Gábor.

„Megrázó” élmény

A szerdai eseményen egy másik „sztori” is elhangzott: a vállalkozó egy áruház elektromos munkáinak elvégzésére szerződött, ám végszámláját – mivel a megrendelő a hozzá tartozó teljesítésigazolást nem volt hajlandó aláírni – nem tudta kiállítani, ezért fordult a TSzSz-hez. A helyszíni szemlén mind a vállalkozó, mind a megrendelő megjelent. A szakértői tanács hathatós közreműködésével a felek megállapodtak, és a helyszíni szemlét követően a teljesítés­igazolást kiadták, így ez a dokumentum a szakvélemény mellékletét is képezte.

Aki legalul van, annak a legnehezebb

Lapunk megpróbált utánajárni annak, a megyei építőiparban közreműködő cégek mennyire vannak tisztában a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésével.

Hársfalvi Gergely előtt nem ismeretlen a TSzSz, de munkájának hasznosságát nem igazán tudja megítélni. – Nekünk semmilyen tapasztalatunk nincs a működésükről, nem volt még szükségünk a szolgáltatásaikra, így nem is tudom megítélni, hogy tett-e ez hozzá valamit a körbetartozás visszaszorításához – reagált megkeresésünkre a megyeszékhelyen működő Aktuál Bau Kft. ügyvezetője.

A nyíregyházi Keo-projekt Kft. (mely uniós beruházásokat menedzsel) ügyvezetője szerint minél lentebb helyezkedik el egy alvállalkozó a láncolatban, annál kiszolgáltatottabb, mert nem ismeri megfelelően a jogi környezetet és azokat a lehetőségegeket, melyek meglépésével bebiztosíthatná magát. Fodor Tamás hozzátette: ettől függetlenül az utóbbi időben kevesebb visszaélésről hall, hogy ez épp a TSzSz-nek köszönhető-e, azt nem tudja.

KM-TG