Ha lehet, nyaljunk jót!

A világon mindent hamisítanak, miért éppen a mézzel ne tennék. Pedig az élővilágnak ez a csodálatos adománya nem csupán finom, de a gyógyhatása is egészen rendkívüli. Matyasovszki József írása.

Jómagam hosszú éveken át fogyasztottam, bármilyen meghűlés is kerített hatalmába, s a mai napig meg vagyok győződve arról, hogy a bakteriális eredetű, de még a vírusos fertőzések esetén is érdemes bevenni az aranyló csodaszerből néhány teáskanállal, mielőtt az antibiotikumok után nyúlnánk. Persze fabatkát sem ér az egész, ha a méz közönséges hamisítvány. De vajon eldöntheti-e az egyszerű halandó, mikor keverje inkább a malterba az üveg tartalmát, ahelyett hogy megenné?

Bennem sokszor ébresztett bizalmatlanságot, amikor a csurgatnivaló megkristályosodott, s riasztóan sűrű lett. Biztosan cukrozzák ezt is, mint a kannás bort, éltem ilyenkor a gyanúperrel. Ám a szakemberek szerint a cukrosodás nem jele a hamisításnak, mivel a repceméz például sokkal hamarabb összeáll, mint az akácvirágból gyűjtött. S az üveg alján megjelenő apró kristályos daraboktól sem kell tartanunk, ugyanis ezek csupán arról árulkodnak, hogy a gyártásért felelős méhek az akácén kívül bizony más virágot is a kegyeikbe fogadtak. A hozzáértők azt is mondják, hogy a mesterségesen előállított termék egyáltalán nem is kristályosodik. Viszont arra már érdemes figyelni, hogy a hamisítvány kevésbé aranyló, mint a valódi, ráadásul az íze is nagyságrendekkel jellegtelenebb, s valami furcsát érzünk, ha megkóstoljuk. S ha még az árát is egészen kedvezőnek ítéljük, kétség sem fér hozzá, pocsék utánzattal van dolgunk.

Állítólag Albert Einstein kiszámolta, hogy ha a világon kipusztulnak a méhek, négy év múlva vége az emberiségnek. Akkor pedig nyalhatjuk a fagylaltot vagy a mézesmadzagot, amiből pedig egyenesen túlkínálat van manapság.

- Matyasovszki József -