„A polgármester nem téeszelnök”

Nyíregyháza - Gémesi György: a közmunka nem rossz, átmeneti helyzetet kezel, de nem szabad túldimenzionálni.

Tízévi gyógyító munka után orvosi hivatását váltotta fel Gödöllő polgármesteri tisztségére huszonöt évvel ezelőtt dr. Gémesi György. Mivel huszonnégy éve a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke is, a nyíregyházi Szegfű-Szeg Alapítvány őt kérte fel arra, hogy a Mi történt velünk című beszélgetéssorozat következő vendégeként az önkormányzati rendszer elmúlt 25 évéről mondja el tapasztalatait.

Viták – szakmai alapon

Hétfő este a fórum házigazdája Csabai Lászlóné, Nyíregyháza korábbi polgármestere volt. A politikában jártas olvasóink most felszisszenhetnek, hiszen mint közismert, a MÖSZ elnöke nyolc évig a Magyar Demokrata Fórum színeiben politizált a parlamentben, míg Nyíregyháza egykori vezetője a Magyar Szocialista Párt képviselője volt. A látszólagos ellentmondást Gémesi György oldotta fel előadása elején.

– Nem tagadom meg sohasem azokat, akikkel jó kapcsolatot alakítottam ki. Bár vannak, akik szeretik a feszültséget gerjeszteni, engem ez nem riaszt vissza. Csabai Lászlónéval nyolc éven át egy parlamenti bizottságban dolgoztam. Egy cikluson át én voltam a kormány oldalán, egy cikluson keresztül pedig ő. Nem tagadom, szakmai alapon voltak vitáink, de tudtuk az érdekeket egyeztetni, s végül sikerült jó döntéseket hoznunk, az önkormányzatok javát szolgálni.

– Politikailag hontalan vagyok, mert nem találtam pártot vagy szövetséget, amellyel azonosulni tudnék, de ez nem jelenti azt, hogy nincs véleményem – mondta Gémesi György, majd az 1990-es önkormányzati törvényt és változásait értékelte.

– Kompromisszumot kellett kötni, hogy kétharmados többséggel megszülessen a törvény a rendszerváltáskor. Éppen ezért volt is hiányossága, túlzottan decentralizált volt, de valahogyan el kellett indulni. Változott a törvény 2012-ben, például államosították közoktatást, ám ma már látjuk, hogy ez nem volt jó döntés. Az önkormányzatok 20 százaléka nem tudta fenntartani a közoktatást, nekik segíteni lehetett volna szakfelügyelői rendszerrel, de az egész közoktatást államosítani hiba volt. Ma már ott tartunk, a tanárokra rengeteg adminisztrációs terhet raknak, kevés idő és türelem jut a gyermekekre.

– Az egészségügy is változáson esett át, elvették a kivérzett megyéktől. Az jó, hogy az egészségügy állami kézben van, de nem mentünk tovább, nem történt meg a belső struktúraváltás. Biztosítani kellene az egészségügyi dolgozók egzisztenciáját, de ez sem történt meg. Kell egy olyan ellátási színvonal, amely minden magyar állampolgárt megillet. Azt nem szabad megengedni az egészségügyben, hogyha van pénzed, jó ellátást kapsz, ha nincs pénzed, ott a fapados.

A MÖSZ elnöke kitért a kistelepülések kérdésére is: – A kistelepülések a magyar társadalmi és kulturális örökség részét jelentik. Az apró falvakban mások a szokások, jobban törődnek egymással a helybeliek, mint a nagyobb településeken. Nem lesöpörni kell őket, hanem segíteni. Van olyan kis falu, ahol a polgármester beteget szállít, villanykörtét cserél.

– Gondot jelentett, hogy lecsökkent a polgármesterek fizetése, kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Vannak, akik értelmes értékteremtő munkát nem tudnak adni a közmunkásoknak. Baranyában mesélték, hogy az egyik nap elültetett fasort másnap átültették, hogy valamit csináljanak a közmunkások. A közmunka nem rossz, átmeneti helyzetet kezel, de a polgármester nem téeszelnök, hogy irányítsa a mezőgazdasági munkálatokat. Van szerepe a közmunkának, de nem szabad túldimenzionálni.

KM-MML

Felterjesztési jog nélkül nem írta alá

Az előadása végén kérdésekre válaszolt Gémesi György. Az egyik érdeklődő azt firtatta, kell-e hét önkormányzati szövetség hazánkban.– A jogosultság a lényeg, nem a szövetségek száma – válaszolta a gödöllői vendég. – Az önkormányzatiság huszonöt éves ünnepségén felvetődött, írjunk alá egy megállapodást a kormánnyal. Végül nem írtam alá a szövetség nevében, mert hogyan is nézhettem volna egy keveset kereső polgármester szemébe, amikor a kormány az év végén szétoszt vagy harmincmilliárd forintot a nagyobb városoknak.

– Talán akkor aláírom, ha beleírják a felterjesztési jogot. Ennek lényege az lett volna, hogy egy kérdést mi felterjesztünk, a kormány megvitatja, s utána be kell vinnie a parlamentbe, hogy a képviselők vitatkozzanak, illetve szavazzanak róla. A kormány ezt nem akarta…