Fél évszázada szemlézik a megyét - 50 éves a Szemle!

Nyíregyháza - Míg a legtöbb periodika egy, legfeljebb két évtizedet ér meg, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle a legfrissebb, szerdán megjelent számában már az elmúlt öt évtizedre emlékezhetett.

Egészen pontosan az elmúlt nyolcra, hiszen elődje, a Szabolcsi Szemle már 1934-ben megjelent. A kiadvány esetében a folytonosság háromszor is megszakadt, de a hol hosszabb, hol rövidebb ideig tartó kihagyás után mindig képes volt az újraindulásra. A küldetése azonban soha nem változott: az első perctől a mai napig azzal a céllal írják, szerkesztik és adják ki, hogy bemutassák a megye szellemi értékeit.

Kezdetek, harcok, újítások

A megyei könyvtárban tartott születésnapi megemlékezésen részt vettek mindazok, akik a kiadvány szerkesztőjeként, alkotójaként részesei lehettek az elmúlt évtizedeknek, és akik közül sokan remélhetőleg a következő időszakban is hozzájárulhatnak a sikeréhez. A vendégek között volt Seszták Oszkár, a lap kiadását anyagilag támogató megyei közgyűlés elnöke is, aki elmesélte, hogy mennyire bántotta, amikor források hiányában nem tudták fedezni a költségeket és másfél évig nem jelenhetett meg a Szemle. A jubileumi számban két tanulmány (Galambos Sándoré és Németh Péteré) is felidézi az indulás óta eltelt idő eseményeit, szerzőit, főszerkesztőit, a hatásokat, amelyek a lapot érték. A harcokat, amelyeket a fennálló rendszerrel szemben vívtak vagy éppen nem vívtak, a szellemi alkotóműhely újító szándékait, az egyre bővülő és színesedő palettát. A kezdeteket, amelyekről dokumentumok híján annyit tudhatunk, hogy Hársfalvi Péter, aki 19 éven át volt a Szemle főszerkesztője, meggyőzte földijét, a szintén ófehértói Gulyás Emilné dr.-t, a megyei tanács oktatási-kulturális elnökhelyettesét arról, hogy a lap elindítása nem hordoz magában veszélyeket. Olvashatunk arról, hogy sokáig nem volt irodájuk, telefonszámuk, sem titkárnőjük, és az is világossá válik, hogy a Szemle mindig is korának lapja volt. Hársfalvi Péter 19 évig tartó vezetése alatt a lap a megyei tudományos és kulturális élet meghatározó tényezőjévé vált, az őt követő és a szerkesztőséget ugyancsak 19 évig vezető Mező András pedig megőrizte ezt a pozíciót: egy-egy írás beszédtémává vált, a szerzők közé bekerülni elismerésnek számított.

Nőtt a lap mozgástere

A rendszer 1980-as évek közepétől érezhetővé vált gyengülése és az országos méretű társadalmi viták hatása növelte a lap mozgásterét. Megkezdődtek azok a módosítások, amelyekkel a folyóirat igyekezett megfelelni a változásoknak. Többféle téma kapott helyet, a történelemmel foglalkozó tanulmányokban érződött a frissebb szemlélet, nőtt a szociológiai, társadalomábrázoló írások száma. Szintén gyarapodott a nyelvészeti, irodalmi tanulmányok sora, s ezen belül a kárpátaljai írókról, költőkről szóló ismertetések is gyakrabban jelentek meg. Mező András halála után újabb kiváló szakember vitte tovább a folyóirat ügyét: Németh Péter, a megyei múzeum igazgatója, aki a hatvanas évek közepe óta nemcsak közelről szemlélte a Szemlét, de alakítója is volt. A jelenkori főszerkesztő Karádi Zsolt, aki a szerdai ünnepségen azt mondta, a Szemle azokat a szellemi hagyományokat viszi tovább, amelyeket örökölt.​